A Bál a Savoyban Ábrahám Pál egyik legnépszerűbb, napjainkban is Európa szerte játszott operettje. A bohózati fordulatokban bővelkedő mulatságos féltékenységi történet helyszínét Szőcs Artur rendezése Nizzából Londonba teszi át. A mediterrán – olasz és spanyol – motívumokból építkező zenei anyagban számos népszerű sláger is felcsendül.

Lord Henry és neje, Madeleine egyévi nászút után térnek haza. A férfi korábban nagy kalandor volt, de feleségének ígéretet tett, hogy más nőre többé rá se néz.

Hamarosan azonban távirat érkezik egykori szeretőjétől, Tangolitától, akinek Henry még adósa egy szerelmes éjszakával. A nő éjfélkor a Savoy Hotel bálján kívánja a váltót felhasználni…ezzel kezdődnek a bonyodalmak, amelyek számtalan komikus helyzeten keresztül vezetnek a boldog egymásra találásig.

Ábrahám Pál operettje eredetileg Nizzában játszódik, azonban a miskolci verzióban London a cselekmény helyszíne. – Akárhol is legyenek a világban, a Savoy hotelek hangulata teljesen egyedülálló, azonban a leghíresebb és legjellegzetesebb minden bizonnyal a londoni, ezért választottam ezt – meséli Szőcs Artur.

A történet ezúttal is hozza az operettekre jellemző bonyodalmakat, a cselekményszálak csak a darab végére érnek össze. – A férfi és női szerepek dinamikájában ennél az előadásnál érzékelhetünk némi különbséget a megszokottól. Adott egy zseniális karmester, akit sokáig nem ismernek el, hiszen történetesen nő. Éppen ezért férfi álruhát ölt, de a végén mégiscsak az önállóság és az egyenlőségre való törekvés győz. A két főszereplőnél szintén érzékelhetjük ezt a fajta dinamikai változást, hiszen a férj hűtlenségére a feleség „válasza” nem a letargia és mélabús szenvedés, hanem határozottan kezébe veszi a dolgokat és visszavág a csalfa férjnek – részletezi a rendező.

A revü-operettek különlegességét a látványos táncjelenetek adják. A Miskolci Balett művészei, valamint a színészek is néhány hét alatt sajátították el a sztepptánc fortélyait Hajdu Anita koreográfustól. Külön kihívás, hogy a művészek ehhez a tánchoz speciális hangosítást kapnak, úgynevezett „sztepp mikroportot”, így minden mozdulatnak tökéletesnek kell lennie, hiszen minden egyes lépést hallani fog a közönség.

A Madeleine-t alakító Eperjesi Erikát utoljára márciusban láthatta a közönség a miskolci színpadon. A művésznő elárulta, rendkívül izgatottan várja a premiert. – Egészen más világba csöppen majd itt a néző, mint amit az eddigi operettektől megszokott. Minden adott egy csodálatos revü-operetthez: a gyönyörű kosztümök, a csodálatos melódiák és a fantasztikus tánckar – ajánlja az előadást Eperjesi Erika. – Számomra nagyon izgalmas, hogy tulajdonképpen kettős szerepet játszhatok: az első felvonás szende, naiva felesége után a második felvonásban Madeleine igazi csábítóként, vérbeli tüzes nőként tér vissza. Küzd a szerelméért, és közben meg is leckézteti a „félrekacsintó” férjet.

 – Nem vagyok egy klasszikus bonviván alkat, de Henry karaktere sem igazán az – mondja Harsányi Attila, aki a csapodár lordot alakítja. – Szőcs Arturral, a rendezővel sokáig formáltuk ezt a figurát: egy nagyvilági macsót, aki gazdag, magabiztos és bohém, de aki ezt az énjét igyekszik maga mögött hagyni a felesége kedvéért. A bonyodalmakra pedig egészen komikusan reagál, és ezt kellőképpen elrajzolva mutatjuk meg a színpadon. Nagyon élvezem ezt az előadást és az induló évadot is. Három nagyon különböző előadásban is játszom most, és mindegyikre jó érzés bejönni. Mindhárom más műfaj, más hangulat, de mind nagyon jó előadás. Én büszke vagyok arra, hogy ez a színház rendkívül sokrétű repertoárral rendelkezik, és bármelyik darabra ül is be a néző, ugyanazt a minőséget kapja. Nálunk az operett nem csak arról szól, hogy kiállnak a színpadra szépen éneklő és szépen felöltözött énekesek. Egy látványos revü-operettet kínálunk a nézőknek, amiben az ember a fontos – emeli ki a színművész.

Bál a Savoyban
Szövegét írta Alfred Grünwald és Frizt Löhner Beda
Fordította: Heltai Jenő
Átdolgozta: Romhányi József