Az Odüsszeia Pénelopéja és szolgálólányai története elevenedik meg a Gyulai Várszínház és a Maladype Színház július 22-ei ősbemutatójában. Az előadásról Balázs Zoltán rendezővel a Gyulai Várszínház segítségével készült interjú a Békés Megyei Hírlapban.

Arról szólva, hogy talált rá Margaret Atwood Pénelopeia című regényére, mint színpadra adaptálható alkotásra, Balázs Zoltán elmondta:

„Sokat olvasok, így vannak meghatározó találkozások, amelyek nyomokat hagynak bennem. Bizonyos színdarabok és regények elolvasásuk után is intenzíven foglalkoztatják rendezői képzeletemet, akárcsak a Pénelopeia. 2006-os megjelenése óta vártam, hogy valamikor színpadra fogalmazhassam ezt a ragyogóan megírt vallomást. Most jött el az idő, most adottak a körülmények”.

Azt is hozzátette:

„Lenyűgöznek az erős akaratú, intelligens és kiszámíthatatlan női alakok. Számos rendezésem épült már vulkanikus természetű asszonyok mindent elsöprő történeteire. Odüsszeusz hátrahagyott feleségének, a sokat tűrt Pénelopénak a históriája épp ilyen. Újra és újra megkísért, én pedig nem tudok neki ellenállni. Ezért rendeztem meg 2010-ben a Homérosz és Márai Sándor szövegeiből, valamint Claudio Monteverdi barokk operájából összeállított Odüsszeusz hazatérése című előadást a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. A temesvári produkció nem csak felhasználta az eposzi történet homéroszi vonatkozásait, de túl is lépett azokon. A sajátos vízióban megvalósult alkotás Pénelopé és fia, Télemakhosz visszaemlékezésein keresztül rajzolta meg Odüsszeusz alakját és rombolta le a mitikussá növelt hős képét. Az Atwood által megírt különleges mítoszadaptáció a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé történetének modern kori visszhangja és tükröződése, ugyanakkor a 12 szolgálólány életét követelő gyilkosság miatt érzett bűntudat és fájdalom kivetülése is. Az írónő ezen aspektusokat járja körbe, kitágítva a homéroszi elbeszélés elhallgatott pillanatainak színpadi terét és idejét.”

Mivel az előadás magyar- macedón-lengyel koprodukcióban készül, ezért fontos szerepet tölt be a pesti bemutatónak helyet adó Harmadik Hely és a fesztiválpartnerek is, a „STOBI” Antik Drama Nemzetközi Fesztivál, a „BEZ GRANICE” Nemzetközi Színházi Fesztivál és a Gyulai Várszínház.

A rendhagyó dramaturgiára épülő, sokrétű történetet három virtuóz színésznő kelti életre: Varga Gabriella, Orbán Nelli és Bajkó Edina. Az összművészeti alkotás zenéjét Kovács Adrián zeneszerző jegyzi.

A teljes interjú a Békés Megyei Hírlapban olvasható.