A Bánk bán keresztmetszetének március 15-i, ingyenes ünnepi közvetítése alkalmából operaházi tagsága 35. évfordulója alkalmából Kertesi Ingridet is köszönti a Magyar Állami Operaház hétfőn. Ezt megelőzően március 13-án, szombaton Monteverdi Poppea megkoronázása című darabja látható az Opera Otthonra online platformon.
Monteverdi utolsó színpadi műve 1642-ben született, tehát az operaműfaj hajnalán. Cselekménye valós személyeken alapul: antik római hősnője Poppea, Nerone (Néró) római császár szeretője, ám kölcsönös vonzalmuk útjában áll az uralkodó pozíciója, és a tény, hogy mindkettőjüket máshoz köti a hitvesi eskü. A törtető és tudatos Poppea azonban már maga előtt látja az utat a trónhoz, és meg is tesz mindent ennek érdekében.
Almási-Tóth András rendező Izsák Lili díszletei és Lisztopád Krisztina jelmezei segítségével mai világba helyezi a történelmi ihletettségű, mégis időtlen történetet. Az előadás főszerepeit Keszei Bori (Poppea), Szappanos Tibor (Nerone), Szántó Andrea (Ottavia), Cser Krisztián (Ottone) és Fried Péter (Seneca) éneklik. Ugyancsak az Eiffel Műhelyházba tervezett, fiatalos, kortárs felfogást tükrözi, hogy a darab rendhagyó formában, Bella Máté zeneszerző által az intézmény felkérésére készített hangszerelésben szólal meg, amelyben szerepet kap a Fekete-Kovács Kornél vezette Modern Art Orchestra tagjaiból álló jazzkvintett is. A Magyar Állami Operaház ZenekarátVajda Gergely dirigálja.
Az Opera Otthonra internetes felületén szombaton látható közvetítés különlegessége, hogy azt egy együttműködés keretében kizárólag okostelefonokkal rögzítették. A felvételt is rendező Almási-Tóth András elképzelése szerint a felvételnek igyekeztek olyan ízt kölcsönözni, mintha titokban, lopva készült volna a nézőtérről vagy a takarásból, mindeközben törekedve arra, hogy a befogadói élmény se csorbuljon.
Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Erkel Ferenc Bánk bán című operájának koncertszerű keresztmetszetét sugározza Facebook-oldalán 20:00 órától a Magyar Állami Operaház.
Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban.
Az közvetítés több okkal is szolgál az ünneplésre: a Melindát alakító Kertesi Ingrid ugyanis ebben az évadban ünnepli operaházi tagságának 35 éves jubileumát. A köszöntéssel párosuló esten a keresztmetszetben partnerei Kovácsházi István (Bánk bán), Komlósi Ildikó (Gertrúd), Horváth István (Ottó), Kálmándy Mihály (Tiborc), valamint Kelemen Zoltán (Petur bán), Geiger Lajos (Biberach) és Cser Krisztián (II. Endre). Zongorán Katona Anikó, viola d’amorén Botos Veronika működik közre. Az est művészeti vezetői Kovács Katalin és Magyar Orsolya, a műsort Gyüdi Melitta vezeti.
Az est másik jubileumát maga a közvetítés ünnepli: az OperaLive sorozat az Opera szeptemberi, első leállását követően a Bánk bán sugárzásával ért el 100. adásához. Az OperaSzerda keresztmetszeteit, a Tercett-Trió-Troi énekkari, zenekari és balettprodukcióit, valamint a MaszkaBál áriaestjeit az ingyenes közvetítések alkalmával, illetve az Opera Facebook-oldalán visszanézve idő alatt csaknem 70 ezren látták. Bár Fodor Gabriella és Megyesi Zoltán március 14-én, 20:00 órától látható, ugyancsak jubileumi, 50. MaszkaBál-estjével ez a sorozat nem folytatódik, ingyenes operakeresztmetszeteket és zenekari, énekkari és balettprodukciókat az Opera továbbra is közvetít majd a Facebookon, a jövő héttől pedig új tartalommal is jelentkezik majd, Alfától operáig címmel.