Jászai Mari SzínházOSZTBodrogi GyulaVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2024. április 20., szombat
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Bede-Fazekas Csaba: „Nem a torkomból énekelek, hanem a szívemből”

    2022. február 22., kedd 10:25

    Kedvenc szerepei közé sorolja a Vaskakas Bábszínház Vuk-produkciójában Karakot Győr Kossuth-díjas bariton legendája, a 88 éves Bede-Fazekas Csaba, aki hosszú pályáján szinte minden színpadi műfajban sikert aratott. A Revizor kérdezte.

    A teljes interjú itt olvasható.

    Bede-Fazekas Csaba másik bábszínházi produkcióban is fellépett, A vaskakas legendájában Jánost, a papucsvarró vargát alakította: ” Vaskakas Bábszínház társulata olyan, mint egy nagy család, bensőséges a légkör, mindenki szereti egymást, mindig jó a hangulat. (…) A Vaskakas persze nem klasszikus, paraván mögötti bábelőadásokra hív, hanem teljes fizikai jelenléttel veszek részt a színpadi produkciókban.”

    Az elmúlt évtizedekben a díszpolgárságtól a Kossuth-díjon át a Halhatatlanok Társulatának örökös tagságáig szinte minden létező szakmai és civil kitüntetést megkapott. Az Operaház 2017-es évadzáró gáláján Tiborcként búcsúzott az operaszínpadtól. Arról szólva, nehéz döntés volt-e, kifejtette: „(…) 84 évesen már benne voltam a korban, ideje volt abbahagyni a komoly éneklést. Persze kisebb énekelni valók mostanában is akadnak, de igényesebb operai szerepet azóta már nem vállalok. A pandémia legdurvább másfél éve alatt a feleségemmel, Marcsival szinte sehova sem mentünk, itthon töltöttük a napjainkat, mint egy gettóban. Nem volt értelme skálázgatnom. A szomszédaim ugyan mondogatták, hogy énekeljek csak nyugodtan, szívesen hallgatják, de engem zavart volna, mert a skálázást nem nagy élvezet hallgatni. Nincs már értelme olyan szinten karbantartani a hangom, mint amit az operai szerepek megkívánnának. Befejeztem. Sajnáltam, de meg kellett hoznom ezt a nehéz döntés. Visszaböngészve a régi újságokat, elmondhatom, hogy rossz kritikát sohasem kaptam.”

    „A művészetet nem hivatásnak és munkának tekintettem, hanem önmegvalósításnak, őszinte megnyilatkozásnak. Sokszor megkérdezték tőlem nyolcvan felett: hogyhogy még így tudok énekelni? Kicsit nagyképűen azt válaszoltam, én nem a torkomból énekelek, hanem a szívemből. Valami igazság lehet ebben. Nemcsak a megtanult mesterségbeli tudás számít, hanem az érzület, az intuíció és sok minden más, ami összeadódik egy alakításban, ha valami jó születik a színpadon. Ugyanakkor az is meggyőződésem: úgy kell abbahagyni, hogy a közönség csak a szépre emlékezzen” – tette hozzá.

    A teljes interjú itt olvasható.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram