Június 27. és július 1. között Szombathelyen került sor arra a színházi és önismereti drámatáborra, amelyben 20 fiatal vett részt. A tábor célja egy olyan helyzet megteremtése volt, amely a drámajáték és a színház eszközei által egy intenzív létezés, a kommunikáció valamint a közös gondolkodás és alkotás megtapasztalására sarkallja a résztvevőket. A színházi-, oktatási- és szociális projekteket létrehozó, független társulatként működő Osonó Színházműhely eddig 92 drámatábort szervezett úgy fiatalok, mint felnőttek számára. Ez a tábor már a második, amit a szombathelyi Weöres Sándor Színházzal közösen szervez az Osonó és amely illeszkedik a két társulat közös, hosszútávú ifjúsági- és színháznevelési projektjébe.

Az egy héten át zajló szakmai program keretén belül a résztvevőknek Mucha Oszkár, a társulat színésze színház-szakmai műhelyfoglalkozásokat tartott, míg a személyiségfejlesztő- önismereti és csapatépítő foglalkozásokat a társulat vezetője, Fazakas Misi rendező- drámatanár irányította. A résztvevők napi négy műhelyfoglalkozás keretén belül ismerkedhettek önmagukkal és a színházzal. Mindezek mellett sok beszélgetésre került sor, így a csapat tagjai tudomást szerezhettek egymás gondolkodásmódjáról és megoszthatták az életükben jelen lévő problémákat, megerősíthették egymást az útkeresésben, a kérdések megfogalmazásában és válaszok megtalálásában. A színházi gyakorlatokba való elmélyülés, a keresés és a kísérletezés igazi közösséggé kovácsolta a csoportot. 

A drámatábor hangulatát az alábbi résztvevői visszajelzések tükrözik: 

Szabó Blanka: „Érzem, hogy a tábor a gondolkodásmódomat, a hozzáállásomat változtatja meg. Úgy gondolom, hogy nagyon hasznos önismeret szempontjából is és folyamatosan fedezem fel, hogy a magánéletben és a színházban mennyi a közös összefüggés.”

Golub Emese: „Nekem olyan érzésem volt a tábor alatt mintha hazaérkeztem volna, mert az a sok kérdés, ami bennem magammal, a színházzal vagy akár a világgal kapcsolatban volt, az itt mind felszínre került és olyan jó volt ezeket átbeszélni olyan emberekkel, akiket ez szintén érdekel. Engem leginkább az ragadott meg, hogy a gyakorlatok által rájöttem, hogy az életemben nagyon sok mindent nem csinálok elég szenvedéllyel.”

Bertalan Maja „Nagyon tetszett a tábor. A lehető legjobbkor jött az életembe. Rájöttem, hogy sokkal többet kell dolgozzak magamon, mint ahogy azt előzőleg gondoltam. Rájöttem, hogy mennyire fontos az önismeret. Az a felfedezés, hogy másképp is élhetnénk az életünket most nekem nagyon fontos volt.”

Apró Janka: „Eljöttem ebbe a táborba és azt láttam, hogy itt mindenki annyira őszintén dolgozik saját magán, hogy ennél motiválóbb dolgot az eddigi 17 évem alatt nem tapasztaltam. Érzem, hogy sok mindenen változtatnom kell és ez a tábor erre helyzetet teremt és nagyon sokat segít.”

Náricza Nina Alexandra: „Sok élménnyel gazdagodtam ebben a táborban. Olyan szintű önismeretet kaptam, hogy teljesen lesokkolt, hogy mindez én vagyok. Végre olyan közegbe kerültem, ahol önmagam lehettem. Az improvizációs jeleneteknél pedig azt éreztem meg, hogy lehet, hogy a színházhoz van tehetségem. Felfedeztem, hogy olyan mélyen meg tudok élni dolgokat, amire eddig még nem volt példa.”

Széplaki Apor: „Nekem nem ez az első drámatáborom, de itt több tapasztalatot szereztem, mint három különböző nyáron három különböző másik drámatáborban. Nagyon tetszett, hogy itt a többi résztvevővel egymásra hangolódtunk. Felértékelődött bennem egy csomó minden: a szemkontaktus, az érzések, az önkontroll megtartása. Elkezdtem érezni magamon, hogy változok. Hálásabb lettem.”