A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói által június 21-én tartott tüntetésen elhangzott beszéd teljes szövegét publikáljuk.

„Meg vagyok ijedve, az az igazság. Attól, hogy ide kiállok, és beszélek. És ez nagyon nincsen rendben. És nem attól jöttem zavarba, hogy előttetek, ennyi ember előtt kell beszéljek. Hanem attól, hogy vajon holnap milyen gyalázkodó cikket fognak rólam, vagy bármelyik másik felszólalóról írni? Vajon milyen rágalmazásokat fogok, fogunk kapni? Kárt okozok ezzel a családomnak? A barátaimnak? A tanáraimnak, nektek, az egyetemnek?

Az, hogy 2020-ban Magyarországon egy fiatal egyetemistának ezekkel a gondolatokkal kell kiállnia és elmondania a véleményét, hát az nagyon nincsen rendben. És az, hogy 2020-ban Magyarországon fiatal egyetemistáknak azért kell kivonulniuk az egyetemük elé, hogy azt önkényesen, és antidemokratikus eszközökkel ne cincálják szét, ne lehetetlenítsék el, hát az végképp nincsen rendben! És az, hogy a több mint 150 éves múlttal rendelkező Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ahonnan világhírű, Oscar-díjas alkotók, Kossuth-díjas művészek, Magyarország hírét terjesztő emberek sora került ki az évtizedek során, azt mondani erre az intézményre, a magyar kultúra egyik bölcsőjére, hogy nem szolgálja eléggé a magyar identitástudatot, a magyar kultúra öregbítését, hát az sincsen rendben!

Mi, akik erre az egyetemre járunk, magyar nyelven tanulunk, hogy magyar színházat, magyar filmeket csináljunk. Tanultunk néptáncolni, népdalokat énekelni, olyan versmondó versenyeken veszünk részt, ahol magyar költőktől kell szavalni, magyar színháztörténetet, magyar filmtörténetet tanulunk, magyar drámaírók darabjait játsszuk. Magyar írókat olvasunk és elemzünk. És ezek nem a magyar kultúra részei? Ez nem szolgálja a magyar kultúra öregbítését? Azok az emberek, akik erre az egyetemre járnak, több évet tanulnak vért izzadva, minden erejüket abba fektetve, hogy szakmailag a lehető legmagasabb szinten képviselhessék ezt az országot. De ne áltassuk magunkat azzal, hogy akik megfogalmazták ezt a törvényjavaslatot, nincsenek tisztában ezzel. Tudjuk, miről van szó, értjük, miért szükséges ez. Úgy tűnik, most mi vagyunk a következők a sorban. És igen, el lehet fogadni ezt a törvényt. Igen, át lehet alakítani az egyetemet, szét lehet szedni. Igen, el lehet lehetetleníteni, tönkre lehet minket tenni. De azt a tudást, azokat a gondolatokat, amiket ezen az egyetemen egymástól és a tanárainktól kaptunk, azt senki nem veheti el tőlünk. Az velünk marad örökre. És mi itt maradunk, ezzel a tudással, ezekkel a gondolatokkal.

Remélem, azoknak az embereknek, akik a későbbiekben felvételiznek ide, ugyanúgy lesz lehetőségük olyan szinten, olyan magas minőségben, olyan oktatóktól tanulni, akiktől nekünk. Mert eljön még az idő, amikor újra a valós szakmai szempontok és a minőség kerülnek előtérbe. És mi akkor is itt leszünk.”

Béres Bence

ÖSSZEFOGLALÓT A TÜNTETÉSRŐL ITT OLVASHAT.