Bognár Zsolt színész nyílt levelet fogalmazott meg az SZFE átalakítása kapcsán Karsai Györgynek, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárának.

A Mandineren megjelentetett levélben Bognár Zsolt úgy fogalmaz:

„(…) Ön a levelében ezt írja Rátóti Zoltánnak: ,,Miért kell ilyen durván, a megalázás nyilvánvaló szándékával pökhendi hatalmi gőggel berontani az egyetemünkre?” Halkan szeretném megkérdezni, hogy mitől az Önök egyeteme? Szerintem árulkodó és önleleplező ez a fogalmazás. Nem lett volna szerényebb, helyesebb az „egyetemre” szó használata? Ön szerint az egyetem az az önöké? Miért is?  Na, itt van a kiinduló probléma. Az ön levele nem más, mint a megkövetelt liberális kórus egyik aktuális műremeke, de sajnos több sebből vérzik. 

(…)

Játsszunk nyílt kártyákkal! Azt gondolom, a rendszerváltást követően azt a liberális hegemóniát, amiben színházaink igazgatói, rendezői dolgoztak, napjainkig semmi nem törte meg. Most végre határozott akarat látszik arra, hogy ez megváltozzon. Miért ez a lekezelő, hisztériás tiltakozás? Zárójelben jegyzem meg, hogy hat évvel ezelőtt, amikor írni merészeltem, azonnal felsorakozott a balliberális nehéztüzérség és voltam én minden: „Kossuth-díj várományos”, „s*ggnyaló”, „tehetségtelen senki” stb. Most ugyanez történik. A kilövési tűzparancs adott, jelenleg a ,,Wanted” felirat célszemélyei Vidnyánszky Attila, Rátóti Zoltán és a többi kuratóriumi tag. Mindig azok, akik másképp gondolják, mint Önök. (…)

A demokráciában a közhatalmat a megválasztott kormány gyakorolja. Ez vonatkozik a kultúrára is. Miért ne gyakorolhatná a jobboldal által favorizált művészek, vállalkozók csoportja ezt a kulturális feladatot? Miért kellene magyarázkodniuk? Természetesen mind a jobb-, mind a baloldalon sok tehetséges ember alkot, ez vitathatatlan, de miért csak az önök által kedvezményezettek érvényesülhetnének? Véleményem szerint nagyon helyesen mondta ki Kerényi Imre hat évvel ezelőtt, hogy „most mi jövünk!” Eltelt hat év, és ahogy a tudományos világban is elindult végre a jelentős témák jobboldali értelmezése – lásd Szakács Árpád kiváló vitaindító cikkeit – úgy a művészetben, így a színházi világunkban is elindulni látszik valami. Csak úgy tűnik, hogy nehezen definiálható, hogy milyen ez a jobboldali gondolkodású színházeszmény, pedig véleményem szerint egyszerű. Olyan például, mint a budapesti Nemzeti Színház, vagy a Szolnoki Szigligeti Színház produkciói, avagy olyan, mint a Veszprémi Petőfi Színház előadásai, hogy hármat kiragadjak. 

(…)

Tegye a szívére a kezét! Ön szerint a most Önnel együtt tiltakozók közül hányan szavazói, avagy szimpatizánsai a mostani kormánynak? Na, ugye! Ha ebben megegyeztünk, akkor fogadja el, hogy a jobboldali beállítottságú művészemberek sem ördögök, csak idő kell számukra is, mondjuk még tíz év, hogy az SZFE-n, vagy bárhol máshol az Önök által támogatott erkölcsi viselkedés és az oktatási „ideológia-mentesség” mellett a saját eszményüket ők is felmutathassák.

(…) Sok kicsi mozaik alkotja a jobboldali gondolkodást, csak idő kell ahhoz, hogy egésszé összeálljon és hasson, mind a tudomány, mind a kultúra területén. Az SZFE-n 1981-ben végzett színművészként maradok tisztelettel Ön iránt, de kérem, hogy fogadja el Kerényi Imre szavait, amit csak megismételni tudok: most mi jövünk! Így legyen! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! (…)”

A teljes levelet ITT olvashatja.