Balsai MóniNádasy ErikaSzívlapátLengyel TamásRátóti Zoltán
  • facebook
  • instagram
  • 2022. május 16., hétfő
    banner_bigBanner4

    “Ami a szívemen, az a számon” – 80 éves lenne Bujtor István

    2022. május 5., csütörtök 09:01

    1942. május 5-én született Bujtor István színész, producer, rendező, a veszprémi Petőfi Színház egykori igazgatója, aki egyik legnagyobb sikerét Ötvös Csöpi megszemélyesítőjeként aratta több filmben is. Ma lenne 80 éves.

    Ha van életfilozófiám, az az, hogy a kicsi, a nem igazán fontos dolgokat félreteszem és csak a nagy, a jó ügyekre figyelek. Szeretek nagyokat harapni. Eddig még nem tört bele a fogam. (Bujtor István)

    Ami a szívemen, az a számon, a diplomáciai érzék hiányzik belőlem”. (Bujtor István)

    Anyai ágon a neves vendéglátó Gundel famíliából származott, apja orvos volt, féltestvére a színészkirály Latinovits Zoltán, testvére a rockzenész Frenreisz Károly. Érettségi után nem vették fel az orvosi egyetemre, egy évig segédmunkás, majd pincér volt. A budapesti közgazdasági egyetemre jelentkezett, a külkereskedelmi szakon 1966-ban szerzett diplomát.

    A szakmában egyetlen napig sem dolgozott, mert már másodéves egyetemistaként megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében. Keleti Márton rendező tanácsára ekkor változtatta nevét Frenreiszről – anyai nagyanyja után – Bujtorra. Debütálása szakmai és közönségsikert eredményezett. Játszott Győrben, a fővárosi József Attila Színházban, Pécsett, a Vígszínházban, volt a Mafilm társulatának tagja, ezután Székesfehérvárhoz kötötte szerződés, 2007-től haláláig a veszprémi Petőfi Színház igazgatója volt.

    Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok közül később többet meg is rendezett. Számos nagy sikerű filmben szerepelt, mint A kőszívű ember fiai (1965), a Fiúk a térről (1967), az Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969) vagy a Fekete gyémántok (1976).

    Ő volt Sándor Mátyás a Verne-regényből készült tévésorozatban és egy másik Verne-figura, a rablóvezér Striga A dunai hajósban. 1996-ban ő rendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, ugyanabban az évben megkapta a filmkritikusok díját is.

    Ő szinkronizálta Bud Spencer filmjeit is. Alkati hasonlóságuk adta az ötletet a rendőrnyomozó Ötvös Csöpi alakjához, akit A pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, a Hamis a baba, valamint a Zsaruvér és csigavér című filmekben keltett életre. Nem véletlen, hogy helyszínnek a Balatont és környékét választotta, mert így “becsempészhette” alkotásaiba kedvenc hobbiját, a vitorlázást, amelyet nem is akármilyen szinten űzött: hatszoros magyar bajnoknak mondhatta magát. Nem csak a vitorlázás jelentette számára a sportot: fiatal korában kosarazott, az ifiválogatott tagja volt, emellett teniszezett is.

    Az 1990-es évektől jobbára a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert – mint mondta – nem csak a vitorláson kedveli a csapatszervezést, a kormányosságot. Bujtor István 2009 augusztusában súlyos állapotban került kórházba és a tüdőembólia mellett fellépő heveny keringési és légzési elégtelenségben hunyt el hatvanhét éves korában, 2009. szeptember 25-én Budapesten. Bátyja, Latinovits Zoltán mellé temették Balatonszemesen.

    Emlékére minden nyáron filmfesztivált rendeznek Szemesen. Szobra 2013 óta áll a balatonfüredi Vitorlás téren, Farkas Ádám alkotása egy hajórészletben, kormányosként ábrázolja a színész-rendezőt.

    Ma az ő nevét viseli a Tihanyi Szabadtéri Színpad, a veszprémi színházban – özvegye kezdeményezésére – minden évben Bujtor-emlékgyűrűt adnak át arra érdemes színházi háttérdolgozóknak. Skála nevű hajója, amellyel A Pogány Madonna című filmben szelte a Balaton hullámait, a 2016-ban Balatonföldváron megnyílt Hajózástörténeti Látogatóközpont mellett látható.

    A hirado.hu-nak Bujtor Balázs mesélt édesapjáról.

    „Óriási szíve volt! Olyan jól esik arra visszagondolni, hogy gyerekkorunkban is mennyi örömöt okozott. Rendszeresen elhívta az összes környékbeli gyereket, nyolcat-kilencet és elmentünk Balatonszemesről hajóval Tihanyba, ahol mindenkit megebédeltetett. Az öreg Tihany-kikötőben volt az étterem, ahol isteni bablevest főztek és gyerekkacaj töltötte be a helyet”

    – árulta el Bujtor Balázs, aki édesapjának köszönheti, hogy mai napig szeret hajózni.

    „Az, hogy mi megtanuljunk vitorlázni, annyira természetes volt, mint a járás vagy a légzés” – tette hozzá.

    Bujtor István 2009 őszén, 67 éves korában hunyt el. Egyszer egy interjúban visszaemlékezett arra, hogy amikor utoljára találkozott testvérével, Latinovits Zoltánnal 1976. június 4-én akkor azt érezte, hogy a  szokásosnál is hosszabban öleli meg. És ennek csak utólag, a tragikus elvesztése után tulajdonított nagyobb jelentőséget, erről nyilvánosan nem beszélt sokszor. Nagyon örült annak, hogy a színészkirályt nem felejtette el a szakma és az emberek sem. Ahogy őt sem…

    Forrás: Színház Online, Híradó.hu, MTI, OSZMI

    banner_bigBanner2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2022 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka