Andrew Lloyd Webber Vasárnap mondd el! című musicaljével a magyar közönség idén júniusban, a Madách Színház online műsorán találkozhat először. Az egyfelvonásos zenés darabról, az előadás üzenetéről, útkeresésről és elfogadásról Gallusz Nikolettel, Gubik Petrával és Simon Boglárkával beszélgettünk.

Nincs színházi előadás nélkülük. Habár a munkájukat a háttérben végzik és a nagy közönség számára többnyire láthatatlanul, pozíciójuk kardinális. A Partizán Színházi Találkozó adásában a munkájukkal járó nehézségekről, kilátásokról, anyagi megbecsültségről, a szakmán belüli bánásmódról és hivatástudatról beszélgetett színházi háttérdolgozókkal Gulyás Mártion.

A Partizán Színházi Találkozó életútinterjú-sorozatának vendége Ascher Tamás, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, egyetemi tanár, érdemes művész.

Hogyan válhatunk impresszionista önarcképfestővé mozdulataink által? Hogyan terjeszthető ki fizikai jelenlétünk a digitális térbe? Ezt a különleges élményt élhetjük át Katona Katalin interaktív videóinstallációja, a MIRROR segítségével, amit június 4. és 6. között a KirakART kortárs előadó-művészeti hétvégén próbálhatunk ki a TRAFÓ szomszédságában, a Tűzoltó utca 4. szám alatti, egykor suszterboltként működő, jelenleg üres ingatlan kirakatában.

Bakó Tamással, Angelusz Ivánnal és Grecsó Zoltánnal beszélgetett Gulyás Márton a táncképzések színvonaláról és az elhelyezkedés lehetőségieről.

Folytatódik a PASZT. A Partizán “Etikai kódex a színházakban” címmel is szervezett beszélgetést.

Bánfalvi Eszter egy több mint harminc részes mesesorozatot mutatott be az online térben, mely főként a legkisebbeket célozza és amellett, hogy egy legendás mesegyűjtemény klasszikus történeteit prezentálja, játékra is hívja a gyerekeket. A vágás nélkül készült kisfilmeket a színésznő maga rögzítette. A megvalósításba bevonta a Társalkotó Egyesületet, melynek fő célja, hogy összekapcsolja a kultúra és […]

A színházi szakszervezetek kihívásai címmel is rendezett beszélgetést a Partizán a PASZT keretein belül.

“A színházi szakmán belül általános lett az a narratíva, miszerint a középgenerációhoz tartozó emblematikus alkotók külföldön dolgoznak inkább, ahelyett hogy itthon vezetnének színházakat, erősítenének társulatokat” – veti fel a Partizán.