Csankó Zoltán újra Kaszás Attila-díj jelölt: „Én egy láthatatlan motor vagyok”
2020. július 7., kedd 15:12
A Kisalföld kérdezte a színészt az első járványhelyzet utáni előadásról, Kaszás Attiláról és arról, hogy milyen érzés az, hogy már másodszor jelölték a Kaszás Attila-díjra.
A kerentén utáni első színházi estéről így mesélt a kisalfold.hu-nak: „Nagyon nagy élmény volt. Tele volt a nézőtér. A vírushelyzet csak abban mutatkozott meg, hogy voltak akik maszkban ültek. Nagyon nagyon nagy siker volt az előadás…”
Arról, hogy vajon miért jelölhette már másodszor a társulat a Kaszás Attila-díjra, így válaszolt:
„Én egy láthatatlan motor vagyok. Talán az, ahogy én dolgozom, az a felkészültség, türelem és munkabírás lehet az, ami miatt a társulat megtisztelt azzal, hogy felterjesztett erre a díjra…
Fontosnak gondolom azt, hogy mindig odafigyelek a kollégákra is, és hagyom őket is dolgozni. A darabok jelentős részében főszerepet játszom, de én nem csak azzal foglalkozom, hogy nekem milyen a helyzetem egy jelenetben, hanem azzal is, hogy a partneremé milyen. Számomra fontos hogy merjen kérdezni, legyen neki is javaslata azért, hogy ne a főszereplő árnyékában tevékenykedjen. Ez önbizalmat ad a kollégának és a próbafolyamatot is jó hangulatúvá teszi. – mondta színész.
Kaszás Attilával való barátságáról is mesélt. „A Nemzeti Színházban ismertük meg mélyebben egymást. A közös munkákból, a beszélgetésekből, a sok együtt töltött időből született meg a barátságunk.
Rájöttünk, hogy ugyanazok érdekelnek bennünket, hasonlóan gondolkodunk. Talán azért is találtunk így egymásra. Akkoriban nagyon erős és összetartó volt a nemzeti társulata. Az előadások után mindig ott maradtunk, de színházon kívül is összejártunk… Nagyon megszerettük egymást. Halálhíre nagyon megrázott bennünket, először el sem hittük, hogy elveszítettük….
A kérdésre, mit gondol a díj létezésről, így felelt: „Mindig megfordul az ember fejében, ez “mekkora hülyeség”, hogy egy Kaszás Attiláról elnevezett díjnak lehetek a várományosa. Közben pedig milyen szép és nemes gesztus már maga a díjalapítás is az állam részéről. Abszolút megérdemelte, hogy így állítottak neki emléket, mert példamutatóan közlekedett a színházban úgy is mint ember, és úgy is mint művész. Igyekszem ezt követni.”
Forrás: kisalfold.hu