Egy porond, ami akár cirkusz vagy showműsor helyszíne is lehetne, a jelmezek olykor Bosch világát idézik, a kérdések pedig, amelyekkel az előadás szembesít olyanok, amikkel régóta képtelen megküzdeni az emberiség. Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékának középpontjában egy nagy politikai játszma áll, de tele van őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok keserédes szerelemmel. A Szeget szeggelt december 9-én Rudolf Péter rendezésében mutatják be a Vígszínházban, a főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József, Ötvös András és Márkus Luca lép színpadra. 

Bécs városa az erkölcsi romlás útjára lépett. Virágzik az alvilág, szaporodnak a bordélyházak, terjed a korrupció és a prostitúció, az utcákon zsoldosok randalíroznak, várják, hogy kitörjön a következő háború… Vannak ugyan szigorú törvények, de se nem alkalmazzák, se nem tartják be őket. Az uralkodó tehetetlen, de hogy tekintélyét és népszerűségét megóvja, úgy dönt, hogy egy időre átadja a hatalmat a tiszta erkölcsű, feddhetetlen jellemű Angelónak, hogy állítsa helyre ő a morális rendet. A frissen kinevezett helytartó pedig azonnal előás egy régi törvényt, és hogy példát statuáljon, halálra ítél egy szerelmespárt, a fiatal és közkedvelt Claudiót és teherbe ejtett kedvesét, Giuliettát…

A nagy tragédiák árnyékában született Szeget szeggel alaphelyzete inkább tragédiát sejtet, mintsem felhőtlen komédiát. Világa, a kicsapongó Bécs városa egyszerre idézi meg a Shakespeare korabeli Londont és a mai nagyvárosokat, és teszi nyilvánvalóvá számunkra, hogy sem az ember, sem a hatalom működése Jakab király trónra lépése óta túl sokat nem változott. 

A darab műfaji megjelölése évszázadok óta még a szakembereket is megosztja. Volt már problémajáték, tragikomédia, szatirikus színmű, december 9-én a Vígszínházban pedig dühös vígjátékként debütál.  

„A Szeget szeggel olyan kérdésekről szól, amikkel régóta nem tud megküzdeni a világ. Szinte amióta ember az ember. A történet középpontjában egy hatalmi játszma áll. Ez lehetőséget ad arra, hogy a hatalom természetrajzáról, túlkapásairól és összetettségéről beszéljünk. Mennyi szín, hányféle szemszög van ebben. Miként torzítja a hatalmon lévőt, a frissen hatalomra kerülőt és azokat, akik kiszolgálják azt.  Arra törekszünk, hogy bemutassuk, semmi sem fekete-fehér. Meg kell vizsgálnunk az egyéni indítékokat és a körülményeket is. De azt is meg szeretnénk mutatni, hogy még a legsötétebb pillanatokban is ott lehet a játékosság és fordítva. Ezért egy, a cirkusz világát idéző díszletbe emeltük a történetet. Az összes színész pedig szinte végig jelen lesz a színpadon, így valódi csoportszínházi élményt ad majd az előadás” – emeli ki Rudolf Péter, rendező. 

„A kilencvenes évek legelején Pécsett eljátszhattam Angelót, akkor nem érzékeltem, hogy a Herceg mekkora szerep, milyen energiákat, koncentrációt igényel. Egy prosperói alkat, összetett személyiség, aki részint a maga habitusából fakadóan, részint a túlzott – mai szóval, akármit is jelentsen – liberalizmusa miatt, engedte, hogy a bűn, az erkölcstelenség eluralkodjon Bécs városában. Egy politikai játszma részesei vagyunk. Le akar számolni tanácsadójával, le akarja rántani róla a leplet, és be akarja bizonyítani, hogy ő sem a megtestesült erkölcs” – meséli a Herceget alakító Kőszegi Ákos.  

„Az a legizgalmasabb a szerepemben, ami az előadásban. Megpróbálunk ugyanis arra törekedni, hogy bemutassuk, mindenkinek van felelőssége és igazsága is. Angelo a leggonoszabb karakterek egyikeként van számon tartva.  Egyszer nagyot hibázik, amiből aztán nehezen tud visszajönni. Úgy gondolom, tudja, hogy hibát követett el és ezzel igazából ő maga sem tud elszámolni” – teszi hozzá az Angelót játszó Stohl András. 

A történet egyik kulcsmomentuma, hogy a hatalom embere a könyörületért cserébe szexuális szolgáltatást követel. A darab kapcsán tehát el kell gondolkoznunk többek között azon is, hogy a Shakespeare-korabeli Londont ábrázoló „romlott” Bécs világa mennyiben különbözik a miénktől, hogy az elmúlt évszázadokban szabadabbak vagy szabadosabbak lettünk-e, hogy a szexuális kizsákmányolás problémájával az idők során tudtunk-e kezdeni valamit. És persze felvetődik a törvény és a rend, az igazság és a kegyelem, az igazságszolgáltatás és az irgalom elsődlegességének és érvényesítésének problémája is. Ezek azok a kérdések, amiért a Szeget szeggel problémafelvetései nem avulnak el, a XXI. században pedig szinte reneszánszukat élik.

A Szeget szeggel a december 9-i bemutató után december 11-én és 16-án, januárban 11-én, 20-án, 21-én és 31-én is látható a Vígszínházban. 

Nádasdy Ádám fordítása alapján a Szeget szeggel vígszínházi változatát Hársing Hilda és Rudolf Péter készítette. 

Tovább információ: https://www.vigszinhaz.hu/Szeget_szeggel