Joël Pommerat kortárs francia szerző darabjának bemutatójára készül a Szegedi Nemzeti Színház. A két Korea újraegyesítése című abszurd játék minden másról szól csak éppen Koreáról nem – egyikről sem. A készülő produkció kulisszatitkairól kedden délután meséltek az alkotók a Reök-palotában.

Az eredetileg meghirdetetthez képest megfogyatkozott létszámmal – mindössze a rendező Tárnoki Márk és az egyik szereplő, Sziládi Hajna – tudtak végül az alkotók közül részt venni a találkozón, de így is állták a sarat.

Azt már a legelején leszögezték, A két Korea újraegyesítése a távolságról szól, de nem a politikai nézetek különbözőségéről, hanem az emberek valóság érzékelésének, belső, megélt igazságának távolságáról és semmi köze a második világháború után mesterségesen kettészakított országhoz.

– Az ősbemutató óta eltelt tíz évben mintha a valóság még jobban elveszett volna. Ezért lehet egyre népszerűbb ez a történet, de van erős társadalmi vonatkozása is, mégsem direkt politikus előadás, Korea elnevezése is csak egyszer hangzik el az egész előadásban – mondta Tárnoki Márk.

A két Korea újraegyesítésének szerzője, Joël Pommerat a francia újhullám egyik legjelesebb képviselője, a mai francia színház egyik legizgalmasabb, legeredetibb alkotója: egyszerre író, rendező és színházigazgató. Csak saját darabjait rendezi, munkamódszerének alapja a színészekkel közös állandó kísérletezés és improvizáció.

A két Korea újraegyesítését az Odéonban mutatták be, 2013-ban. Egy évvel később már Magyarországon is látható volt a Katona József Színházban Máté Gábor rendezésében.

A szegedi előadás rendezője szerint a darab elsősorban párokról, férfiakról és nőkről szól, és arról a felismerésről, hogy furcsa módon, aki a legközelebb áll hozzánk, sokszor ott jelenik meg a legnagyobb távolság. A darab ezeket a nagyon szűk és személyes viszonyokat mutatja tizenhat etűdben.

Minden jelenet más és más, abban azonosak, hogy mindegyikben megszűnik a közös valóság, a szereplők mindannyian mást gondolnak ugyanarról, a határ áthatolhatatlan, akárcsak a két Korea között.

– Egy-egy dolgot egyszer csak másként kezdünk el értelmezni, hirtelen kiderül, hogy szinte fényévnyi távolság van két ember között és képtelenek vagyunk a másik szemével látni. Ilyen módon a darab címe nagyon is találó, mert arra utal, hogy valami, ami összetartozik, egyszer csak két részre szakad. Könnyű magunkra ismerni, hiszen a mai világunkban is két tábor és két univerzum jött létre, és ami összetartozott, az szétszakadt – mondta a rendező.

Tárnoki Márk szerint A két Korea újraegyesítése egymástól független pillanatfelvételek sorozata. Az előadás tizenhat önálló jelenetből épül fel, amelyben széles társadalmi tabló elevenedik meg a különböző karaktereken keresztül a takarítónőtől a vezérigazgatóig.

Az előadásban szereplő nyolc színészt – Ács Petrát, Borsos Beátát, Kárász Zénót, Poroszlay Kristófot, Rédei Rolandot, Sziládi Hajnát, Tánczos Adriennt és Vicei Zsoltot – így több szerepben is láthatjuk, ezért sok lesz az átállás, a gyors öltözés, így nemcsak a színpadon, hanem a takarásban is dinamikus produkció várható.

Sziládi Hajna a tizenhat etűdből négyben szerepel: egy előadásban takarítónő, hivatalnok, menyasszony és prostituált is.

– Minden egyes jelenet nagyon titokzatos, rejtélyekkel teli, első olvasatra sokszor nem is érthető. A közös beszélgetések során is mindenkinek más és más jutott egy-egy jelenetről az eszébe. Most jön a főpróbahét, ezután látjuk majd egybe az egész előadást. A nézőket is meg fogjuk dolgoztatni, nem mindig egyszerű rájönni, ki kicsoda, mit akar, mi a foglalkozása és éppen milyenek az emberi viszonyok a színpadon.

A darab a jelenben játszódik, de nem lehet pontosan tudni, hogy hol, ráadásul minden jelenet máshol. Ezért a rendező, valamint a díszletet és jelmezt jegyző Horváth Jenny általánosan közelít hozzá: így az az érzésünk, bárkivel, bárhol megtörténhet az, amit a színpadon látni fogunk.

– Az egész egy motelben játszódik, ahol a különböző ajtók mögött különböző életek rejtőznek, de egy közös térben, a recepción találkoznak, amely aztán hálószobaként, szanatóriumként és iskolaként is funkcionál. A zene is azt szolgálja majd, hogy ezeket a szilánkokat összefogja – mondta Tárnoki Márk.