Bródy Vera Munkácsy Mihály- és Jászai Mari-díjas báb-, díszlet- és jelmeztervező, az Állami Bábszínház meghatározó művésze 96 éves korában elhunyt.

1924-ben született Budapesten. A Kálvin téri zeneiskolában hegedülni, az Iparművészeti Főiskola esti képzésén rajzolni tanult. A színházi pálya is vonzotta: Makay Margitnál vett magánórákat színészetből, majd a Művész Színházban és Győrben játszott.

A bábművészethez a véletlen vezette: 1950-ben látta a világhírű szovjet bábművész, Szergej Obrazcov moszkvai színházának Szempillád zizzenése című előadását, és azonnal elvarázsolta a bábok titokzatos világa. Nem sokkal később három maga készítette figurával kopogtatott be az Állami Bábszínházhoz. A bábműhelybe került, ahol megtanulta a bábkészítést, s hamarosan a színház báb- és díszlettervezője lett. Első önálló tervezése egy francia népi bábjáték, a Szomszédasszonyok volt.

Szilágyi Dezső igazgatása alatt az Állami Bábszínház egyik legmeghatározóbb művészévé vált. A gyerekelőadások bájos figurái mellett a világot bejáró, klasszikus komolyzenei műveket életre keltő felnőtt-előadások számtalan bábterve is az ő nevéhez fűződik.

„Koós Ivánnal különleges (ellentét-)párt alkotnak – írja Balogh Géza. – Bródy elsősorban a gyermekeknek szóló előadások rengeteg bájjal és humorral megformált karaktereivel remekel; Koós főleg a felnőttprodukciók groteszkségével, folklórban gyökerező világával alkot kiemelkedőt. Amikor együtt dolgoznak – ilyenkor Bródy a bábokat, Koós a játékteret tervezi – megteremtik kettőjük eltérő formanyelvének azt a kivételes erejű szintézisét, amely évtizedeken át az Állami Bábszínház stílusát jelenti.”

Bródy Vera figurái az Állami Bábszínház előadásainak és a Magyar Televízió bábfilmjeinek köszönhetően nemzedékek ízlését, vizuális kultúráját határozták meg. Kezei közül olyan ismert bábfigurák kerültek ki, mint Misi mókus, Mazsola, a Futrinka utca egyes lakói, vagy a ma is műsoron tartott Diótörő szereplői.

1968 óta francia férjével Párizsban élt, grafikákat, bábokat, könyvillusztrációkat készített és bábiskolában tanított. Öt évig Bretagne-ban, egy kastély kertjében vezetett bábiskolát. Sztravinszkij Tűzmadár című művét Párizsban adaptálta bábra, ez Magyarországon egy Sztravinszkij-est egyik darabjaként került bemutatásra.
Munkásságát, művészetét 1959-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 1967-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.

Bródy Verától, a magyar bábművészet kiemelkedő alkotójától a Budapest Bábszínház társulata mély fájdalommal búcsúzik.