Életének 80. évében elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke.
Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége.
Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti.
Jankovics Marcell pályájáról:
Jankovics Marcell szépapja, Meszlényi Jenő Kossuth Lajos sógora, Komárom térparancsnoka, nagyapja író, egyben a 19. század egyik legjelentősebb magyar hegymászója volt. Apját, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselőjét 1950-ben koholt vádak alapján hűtlenség és hazaárulás miatt halálra, majd életfogytiglanra ítélték, családját kitelepítették. A férfit a börtönből 1956-ban Darvas Iván csapata szabadította ki, ekkorra azonban egészségi állapota már súlyosan megromlott.
A Pannonhalmán, a bencéseknél érettségizett Jankovics Marcell régész vagy építész szeretett volna lenni, de továbbtanulásról származása miatt nem is álmodhatott.
1960-ban, egy év segédmunka után került a Pannónia Rajzfilmstúdióba fázisrajzolónak. 1963-ban már önállóan készítette animációs filmjeit, sőt később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a későbbi nagy sikerű filmsorozat főhőséül, őt magát pedig társrendezőnek vette maga mellé.
1965-től önálló rendezőként működött, 1971-72-ben a Képzőművészeti, 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. Az ő nevéhez fűződik az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz 1973-ból. A filmre több stílus is jellemző: már megmutatkozott a rendező népművészet iránti vonzalma, ugyanakkor az abban az időben világsikert aratott animációs Beatles- film, a Sárga tengeralattjáró stílusjegyei is érezhetők alkotásán.
„Csak a naiv emberek hisznek a fejlődésben, pedig csak változás van, fejlődés nincs. (…) Valami elvész, valami új jön, és cserébe valamit a régiből, valami jót is föl kell áldozni” – vallotta.
Kapcsolata a magyar népművészettel és néprajzzal későbbi művészetére jellemzővé vált. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című sorozatok, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmek mára már legendás példái e vonzalomnak. Stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres, mégis tömör.
Ő maga inkább eklektikusnak tartja magát, az egy évtizednél tovább készült, 2011-ben bemutatott Az ember tragédiájában például színről színre stílust vált. Madách művén 1989 óta dolgozott, de a munka – elsősorban anyagi okok miatt – nagyon lassan haladt. A százhatvan perces alkotást csak 2011 őszén mutathatták be, a világ számos országában vetített filmért 2012-ben megkapta a Szolnoki Képzőművészeti Fesztivál fődíját és a magyar filmkritikusok különdíját.
1975-ben Oscar-díjra jelölték a Sisyphus című filmjéért, 1977-ben Cannes-ban a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat kapta a Küzdők című alkotása, a Fehérlófia az 1984-es Los Angeles-i animációs olimpián bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé. 1997-ben meghívásra az Egyesült Államokban dolgozott egy Disney-produkcióban, amely eredetileg a The Kingdom of the Sun (A Nap királysága) címmel készült volna, végül jelentős változások után Eszeveszett birodalom címmel mutatták be. A rendszerváltás után, 1996 és 2007 között a kft.-ként működő Pannónia Filmvállalat ügyvezetője volt.
„Ahhoz nekem öreggé kellett lennem, hogy beismerjem, az ember nem fejlődik folyamatosan, hanem van egy fölemelkedő szakasz, amelyben még nincs meg a tudás, de megvan az intuíció és a tehetség, meg a szorgalom. És amikor megjön a tudás, inkább csak rácsodálkozik a saját korábbi teljesítményére.
Nekem 1974-ben készült a legjobb filmem, a már említett Sisyphus, kettő és fél perc. Anyám meg is mondta, kisfiam, soha az életben nem fogsz még egy ilyen jó filmet csinálni! Igaza volt. Az úgynevezett sokoldalúságomnak az a magyarázata, hogy menekülök az összehasonlítások elől. A Tragédiát nem tudják összehasonlítani a többi filmemmel, mert egészen más. Borzasztó érdekes, hogy a film is haldoklik, mint műfaj, az egész hagyomány, a könyv is, a film is, és a Tragédia erről is szól. Az én személyes halálomtól való félelmemről, az emberiség, a fehér civilizáció és kultúra haláláról szól. Az intuíció itt fontosabb, mint a tudás, mert azt fölismerni 1859-60-ban, hogy elfogy a sajt és éhen veszünk, hogy növényeket már nem terem a Föld… Honnan tudta ezt akkor? Honnan tudta, hogy ki fogjuk zsigerelni a Földet és tönkretesszük magunk körül? Honnan tudott a globalizációról? Azt is észreveszi az Űr színben, hogy az ember nem hagyhatja el a Földet. Oxigénhez, szénhez, nitrogénhez és hidrogénhez van kötve, ami az űrben nincs, és a legközelebbi hasonló hely egyelőre beláthatatlan távolságban van. Hogy oda milyen formában tud eljutni az ember? A filmben Lucifer azért alakítja szervetlenné, egy űrhajóvá Ádámot, mert az ember, mivel biológiai lény, ezt nem tudja végigcsinálni. Nem tud innen elmenekülni. Ezt meg tönkretette… Nem tudjuk, meddig tart még! A keserűséget próbálom humorral oldani, a civil életemben próbálok vidám maradni” – fogalmazott egy beszélgetésben.
Filmes munkái mellett rajzolt képregényeket is, de mindig csak rangos szerzők művéből, készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket, továbbá saját könyveit is. Rendszeresen készített ismeretterjesztő és művelődéstörténeti sorozatokat televíziók számára, cikkei, tanulmányai és könyvei jelentek meg. 1992-ben egyik alapítója volt a Duna Televíziónak, az induláskor kurátorként, szóvivőként, a tv műsortanácsa elnökeként működött közre. Belekóstolt a színházi munkába is: 1997-ben a Budapest Bábszínház Bábiloni Biblia címmel mutatta be darabját.
„Én olyan dolgokba nem nyúlok, amelyek távol esnek a tevékenységeimtől. Magyarán én olyan rajzfilmeket csináltam, amelyek a néphagyományokhoz kötődtek, a szimbolikusak, a hagyományos gondolkodásmód vezérli őket. Ilyen filmeket csináltam, könyveket írtam főleg, és ha ki is lógott egy-egy ebből a sorból, akkor is volt valami, ami összekötötte a többivel. Triviálisan hangzik, de a Tragédia nyomán jöttem rá, hogy nekem fontos a küzdelem. Az életem tele van küzdelemmel. (…) Ádámnak a 13. színig kell várnia, míg magától vagy a Lucifertől, meg a saját végigküzdött tapasztalataitól rájön az élet értelmére. Pedig annyiszor elmondja, hogy „miért küszködöm”. Érdemes egy számítógépes változatba beütni a keresőbe a küzd szót és kiderül, hogy a legsűrűbben használja a darabban. És ott jön a megoldás: „A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja a küzdés maga.”
Magyarán, ha ezt küzdelemnek fogom föl, hogy írok, mert most már nem tudok ennél jobbat mondani, ez a küzdelem, meg mondjuk a filmkészítés, mert meg kell küzdenem érte különböző szinteken. Ez az öröm az életemben, a küzdelem maga az öröm.
A magyar nagyon jó distinkciót tesz, mert a küszködés, az sikertelen, lehet érezni, hogy ennek nincs jó vége. Az első igazán sikeres filmjeim, a Sisyphus meg a Küzdők erről szólnak, és ezek még teljesen ösztönösek voltak. Nem tudtam, hogy én küzdő vagyok, mégis erről csináltam filmet. Ez borzasztó érdekes!” – fogalmazott egy interjúban.
Emlékiratainak első része 2008-ban Lékiratok címmel jelent meg, ebben gyermekkorától a Pannónia Rajzfilmstúdióba kerüléséig írja le életét. Az első kiadás megjelenése után a stúdió egyik korábbi, pártállami vezetője beperelte, rágalmazásért és a könyveket bezúzták, a némileg átdolgozott változat 2014-ben látott napvilágot.
2015-ben Pécsen Ami az életműből kimaradt címmel rendeztek kiállítást azokból a képeiből, amelyek a Biblia mintegy 30 jelenetét, festett háttereit, figuraterveit, egyebek mellett forgatókönyveit mutatta be. Az Akadémiai Kiadó könyv formájában jelentette meg a Képes bibliai történeteket.
Az alkotó még az 1980-as évek elején kapott felkérést egy televíziós sorozatként vetíthető animációs Biblia-film elkészítésére, a tervezett 26×26 részből végül 1 epizód és 2 előzetes készült el. Az Akadémiai Kiadó az elkészült grafikai anyagot (7 képes forgatókönyvet és a hozzá tartozó figuraterveket) dolgozta fel könyv formájában, amelyhez mellékeli az elkészül filmeket DVD-n. A könyv különlegességnek számít a Szentírás és az animációs filmkészítés után érdeklődő közönség számára is.
Jankovics Marcell 1998 és 2002 között, majd 2010-2011-ben a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumának elnöki tisztségét töltötte be. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011-től három évig a testület elnökségében működött, 2014-től az akadémia alelnöke. A Magyar Művelődési Társaságnak 1998 és 2014 között volt elnöke.
Szinte az összes magyar szakmai és állami elismerést megkapta, Balázs Béla- és Kossuth-díjas, érdemes művész, 2007-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki.
A Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést és a Magyar Örökség díjat 2013-ban vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal ismerték el munkásságát. 2009-ben megkapta a Kulturális Világtanács Leonardo da Vinci-díját.
Szakmai elismeréseinek száma negyvennél is több, de annak idején sem az Oscar-gálára, sem a cannes-i filmfesztiválra nem mehetett ki, az utóbbin a rangos diplomát más vette át helyette, neki csak utólag, egy félreeső irodában adták át.
Forrás: Színház Online, MMA, MTI, www.barkaonline.hu