Az Aranyhajú hármasok ún. mítoszrekonstrukciós projektjére korábban 34 milliós NKA támogatást kapott a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót Holló Tamás. A mű két felvonásban kíséri végig „a magyar történelem első nemzeti sorstragédiáját, az ősi magyar csillagvallási örökség elvesztését”.
Az Aranyhajú hármasok című drámakötet bemutatójával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében, melynek házigazdája Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója volt. Az Aranyhajú hármasok című crossover folkopera dalszövegét a drámakötet és a színpadi mű szerzője, Toót-Holló Tamás író, zenei anyagát pedig Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői alkották meg.
A sajtótájékoztatón Vidnyánszky Attila bejelentette, hogy a jövő évadban a Nemzeti Színház színpadán megrendezi az Aranyhajú hármasok című darabot, amely a Nemzeti Színház saját változata lesz ebből a reményei szerint még sokszor és sok más színházban is színpadra kerülő műből. A főigazgató kiemelte, hogy csodálatos irányok, asszociációk vannak a műben.
„Ez több mint egy színpadi mű. Titkok, kincsek, kapuk nyílnak meg az ember előtt, amint olvassa. Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című műve kapcsán éreztem hasonlót, mint ennél a darabnál„– mondta Vidnyánszky Attila.
Az eseményen több dal is elhangzott a folkopera stúdiófelvételére összehívott alkalmi társulat három sztárja jóvoltából. Fellépett a Király szerepét megformáló Vadkerti Imre, a Király apját alakító Molnár Levente, valamint a Tündér Ilona karakterét éneklő Szemerédi Bernadett. A dalok Bársony Bálint és Elek Norbert zenei kíséretével szólaltak meg.
„Az aranyhajú hármasok, azaz kincses hírvivőink az aranyhajú gyermekek. Amiként egyikük »áldott napjeggyel«, másikuk »áldott holdjeggyel« érkezik a homlokán. Akik ellen tehetnek bármit, mindig visszatérnek hozzánk. S mindig a fényt, a magyar Aranykor fényét hozzák vissza közénk” – olvasható a nemzeti Színház beszámolójában.
A szerző azt nyilatkozta, hogy ennek a történetnek az eredeti értelmét kibontva valójában egy rejtve rejtező magyar ősmítoszt rekonstruálnak: az aranyhajú gyermekek történetét, amit mesék szövegébe elzárva, eltitkolva hagyományoztak ránk az őseink.
A különleges zenei vállalkozás kereteit megteremtő zenés színpadi mű, az Aranyhajú hármasok az aranyhajú gyermekekről szóló közismert népmese történetén alapul.
„A mű ugyanakkor messze nem éri be annyival, hogy ezt a történetet csupán mesébe illőnek tekintse: a színpadi történések ennek a darabnak a felfogása szerint már-már mitikus értelmet nyernek: egyrészt a nagy, ősi kultúrák az aranykorok emlékét őrző érckori példázatai felé, másrészt a magyar Árpád-kor metatörténelmi olvasatai felé is utat nyitnak” – fogalmazott a szerző.
Az Aranyhajú Hármasok Produkció Aranyhajúhármasok.hu elnevezésű weboldala és ennek internetes tudástára – ami a sajtótájékoztatón Toót-Holló Tamás mutatott be – ennek a történetnek az emlékét, a magyarság első transzgenerációs traumájának sokáig elfojtott emlékét őrzi.
Mint azt Toót-Holló Tamás hangsúlyozta: „A tudástár szerint az aranyhajú gyermekekről szóló ősmítoszunk kivételes erejét és értékét az adja, hogy ez az első közösen átélt nemzeti sorstragédiánk jajkiáltása, ami ránk maradt az őseinktől: s ez nem más, mint a magyarság sztyeppei nomád kultúrájának, csillagvallási örökségének, napos-holdas táltoshitének elvesztése fölött érzett fájdalom múlhatatlanul szép, ugyanakkor bölcs kifejezése.”
A weboldalon a drámakötettel és a folkoperával kapcsolatos minden anyag megtalálható, sőt a Zenék elnevezésű menüpontnál a teljes hanganyagot is meghallgathatják az érdeklődők.
A Csíksomlyói passió színpadra állításának kettős természetét követve ezt az ősmítoszt is úgy rendezné meg, hogy volna a darabnak egy, a Nemzeti Színházba illő változata, s megszületne ugyanakkor egy nagy, „kiterített” változat is, amit sok ezer embernek tudnának játszani – jelentette be a Kossuth-díjas rendező a Karc FM Spájz című műsorában.
A könyvbemutató másnapján ugyanis közösen adott interjút a Karc FM-nek Toót-Holló Tamás, az Aranyhajú hármasok című zenés színpadi mű szerzőjével.
Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott, ez a bemutató máris egy nemes ügyet jelent, s ezt az ügyet ő örömmel képviseli.
A Csíksomlyói passió megrendezésének két változata a magyar színházi élet különleges vállalkozása volt. Megszületett egyfelől a Nemzeti Színház keretei közé beillesztett, kőszínházi variánsa a darabnak, amelyet a színház egyébként mindmáig műsoron is tart. Ugyanez az előadás életre kelt ugyanakkor, ahogy Vidnyánszky Attila fogalmazott, egy nagy, „kiterített”, sok ezer ember elé kiállítható változatban is.
Vidnyánszky Attila arról is beszélt, a kőszínházi előadások „kiterítése a nagyobb terekbe” egyre inkább a szívügye és a művészi ambíciója,
amely épp most nyer magának egy gigantikus teret: hiszen az Egri csillagok című produkció például október 20-án települ majd ki a főváros új, gyönyörű sportcsarnokába, az MVM Dome-ba.
A rádióinterjút teljes terjedelmében itt lehet meghallgatni.
Forrás: Magyar Nemzet, Nemzeti Színház