Idén is rendelkezésre állnak a kulturális ágazatban szükséges források, több mint 22 milliárd forint garantálja az ágazati beruházások, fejlesztések folytatását. „A kulturális terület fejlesztése nem állhat le, a forrásokat biztosítani fogjuk 2021-re is” – erősítette meg Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az EMMI oldalán.

Az ágazat kiemelten kezeli minden szegmensének fejlesztését, hiszen azok nemcsak a színházakat érintik: a cirkuszra, a múzeumokra, a könyvtárakra, a levéltárakra, a közösségi intézményekre, az állatkertekre és az egyéb előadó-művészeti intézményekre egyaránt kiterjedne – áll az Emberi Erőforrások Minisztériumának lapunknak is eljuttatott sajtóközleményében.

Jelenleg is zajlik a szolnoki Szigligeti Színház és a debreceni Csokonai Színház, valamint az annak játszóhelyeként működő Latinovits Színház felújítása, továbbá a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, a kecskeméti Katona József Színház, és a budapesti József Attila Színház rekonstrukciójának tervezése – emelik ki.

Elkészültek a veszprémi Petőfi Színház felújításának tervei is. Idén megkezdődik a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Artistaképző iskolájának helyet adó csarnokok felújításának tervezése a Nyugati pályaudvar mögött, és elindul a Magyar Nemzeti Levéltár nagyszabású fejlesztési programja, amelyben megvalósul az Országos Levéltár főépületének rekonstrukciója és a Lángliliom utcai raktár- és kutatási bázis korszerűsítése, bővítése.

Folytatódik a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységének II. üteme: épül a kisvárosi egység, már elkészült több falusi porta és a nyárádgálfalvi unitárius templom. A beruházás folytatása és ezzel párhuzamosan a kiállítások létrehozása az idei esztendő fő feladata. A Néprajzi Múzeum városligeti főépületének kivitelezése is az ütemezésnek megfelelően halad, intenzíven zajlik az új állandó kiállítás előkészítése.

Fontosnak tartom az országos kulturális intézményeket érintő beruházások mellett a vidéki térségek kulturális fejlesztéseit, ugyanis azok révén nő az egyes települések és térségek vonzereje, lendül fel a települések gazdasága, erősödik a közösség megtartó ereje – emelte ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.

A Modern Városok Program keretében a győri Xantus János Állatkert valamint a Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy-negyed fejlesztése is menetrendszerűen halad, de a vidéki beruházások sorában kiemelt figyelmet élveznek a decsi és a szedresi kultúrház-fejlesztések, a balassagyarmati színház előkészítése, a tatai könyvtár és művelődési ház beruházása, valamint a nemzetközi hírű vértesszőlősi (Magyar Nemzeti Múzeum) régészeti bemutatóhely látogatóbarát fejlesztése.

Zajlik a Makovecz Imre életművét megőrző beruházási program, amely mintegy 35 hazai (például falvakban, mint Bak, Bagod, Kakasd, városokban, mint Makó, Sárospatak, valamint a fővárosban) és határon túli településen (mint Csíkszereda, Kolozsvár, Temesvár) támogatja az építész meg nem valósult terveinek kivitelezését és az általa tervezett épületek felújítását.

Folytatódik a komolyzene népszerűsítésére hivatott Térzene Program, amely tavaly országosan közel kétezer ingyenes köztéri koncerttel tette közösségi élménnyé a klasszikus zenét.

A Köszönjük Magyarország! Program munkalehetőséget biztosítva a független előadó-művészeknek, 2021-ben is eljuttatja majd a kultúrát Magyarország legeldugottabb településeire is – sorolja a közlemény.

Tavaly 10 művészeti kategóriában, 2800 támogatott előadó-művész, 2500 ingyenesen látogatható programot valósított meg változatos helyszíneken a könyvtáraktól az idősotthonokig, a nagyvárosoktól a kistérségekig.

Az idei évben sem tervezünk kevesebbet – emelik ki. A Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt részeként pedig ebben az évben megújul a Magyar Nemzeti Múzeum tagintézményeként a Nemesvámos-balácai római kori villagazdaság és idén elkészül a székesfehérvári Szent István király Múzeum teljes rekonstrukciója is, amelynek köszönhetően 2022-ben megnyílik az Árpádok korát bemutató nagyszabású kiállítás.