Szikszai RémuszBors néniFöldes EszterHuzella JúliaVenczel VeraGijs Naber
  • facebook
  • instagram
  • 2021. október 24., vasárnap
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    “Furcsa történetek egy furcsa japántól” – Beszélgetés Horváth Csabával

    2021. augusztus 24., kedd 06:00

    Horváth Csaba, a Forte társulat alapító-vezetője híres meglepő témaválasztásairól: hol Tar Sándort hozza össze Monteverdi barokk zenéjével, hol Bartók Concerto-ját táncolják el, hol Ady novellákat állítanak színpadra. Legújabb bemutatóján, Az égő ház című előadásban Misima Jukio négy drámáját fűzi egy estévé. 

    Az 1925-ben született japán író intenzív tekintete rabul ejtő a fotókon, érdemes rákeresni bámulatos és borzongató életére. Annyit azért felvillantunk, hogy egy döbbenetes gyerekkor után lett íróvá, háromszor jelölték Nobel díjra, testépítő és kendo bajnok volt. 1970-ben, maroknyi hívével katonai puccsot kísérelt meg, melynek sikertelensége miatt harakirit követett el, végül a segédje lefejezte. Mindeközben a XX. század egyik legfontosabb japán írója lett. 

    Horváth Csabával új ősbemutatójukról, Az égő házról beszélgettünk, mely a Szentendrei Teátrumban lesz látható augusztus 25-én és 26-án, 20:30-tól. 

    Egyszer már bejött a japán szál a munkásságodba, mikor együtt dolgoztál Min Tanaka világhírű butho mesterrel. Misima Jukio darabjai, az író elképesztő és megdöbbentő életútjának ismeretében, még érdekesebbek. Hogy találtál rá erre az avantgarde -punk – japán író darabjaira? 

    Egy barátom hívta fel a figyelmem Misima Jukio drámáira. Én egylendülettel elolvastam az összeset, teljesen beszippantott a világa, úgy éreztem nagyon közel áll hozzám. Utánanézve Misima életének, kibontakozott az ő rendkívül izgalmas karaktere és életútja. Érdekes a testhez, illetve a saját testéhez való viszonya. Rokonszenves a szándék, amivel modern no-drámáit megírta az 1950-es 60-as években. Hatott rá a kortárs amerikai irodalom, írásaiban egyszerre van jelen a tradíció és a modernitás. A nyugati és a keleti értékeket ütközteti, modernizálja a hagyományos no-színházat, ami már önmagában meghökkentő. 

    Az égő ház előadásban egy egész darabfüzért mutattok be. 

    Az előadásban négy zárt, családi darabot játszunk, melyek dialógusaikban az antik görög drámákra emlékeztetnek. Misima-nak fanyar, kritikus, önkritikus humora van, ami rendkívül inspiratív. A karakterei hétköznapiak, ám mégis érdekesek: férjeket, feleségeket, gyerekeket, családokat ír meg furcsa történeteiben. 

    Kérlek meséld el röviden a négy történetet!

    Az első az Elcserélt legyezők egy plátói női szerelem története. Egy festőnő együtt él egy fiatal lánnyal, aki a múzsája. A lány éveken át mindennap kimegy a pályaudvarra, mert vár egy férfit, a szerelmét, ám a várakozásban megbomlik az elméje. A festőnőnek viszont az az élete értelme, hogy a lányt maga mellett tartsa. Csak vele foglalkozik, miatta feladja festőkarrierjét. Egy napon viszont megjelenik a lány szerelme, akit a festőnő elküld, mondván, hogy a lánynak a várakozás az élete beteljesülése. Ez egy szimbolikus, univerzális történet művészről és múzsájáról, de közben egy teljesen realista írás. A következő a Világítótorony, ami a II. világháború után játszódik. Egy idősebb férfi feleségül vesz egy fiatal nőt, aki szerelmi viszonyba keveredik a férfi fiával, azaz a saját mostohafiával. Ez tulajdonképpen egy Phaedra-történet finom stílusban megírva, ami megmutatja azt a tipikus japán működésmódot, amikor a fegyelmezett mentalitás mögé hatalmas érzelmeket rejtenek el. A szereplőkben percről-percre váltakoznak a tomboló érzelmek, de eltusolják, lefojtják. A darab minden sorából a keleti gondolkodásmód érződik, de közben – Misima Jukio-ra jellemző módon -, minden sorában vitatkozik is azzal. Ez a darab teljes mértékben az író kiismerhetetlen, titokzatos lényét tükrözi.

    A harmadik rész, az Ízletes méreg valójában egy burleszk. Egy antikvárius elmegy egy fogadásra, a boltját két segédjére bízza. Az üzletben van egy nagy hordó kaviár. A főnök beadja a segédeknek, hogy a hordóban méreg van, aminek, ha csak a szagát megérzi valaki, meghal. Innen indul egy különös sztori, melynek során az antikvárius átveri a segédeit, a segédek megvezetik főnöküket, és persze felfalják a kaviárt. De hogy hova fut ki ez az egész gegparádé, az maradjon meglepetés! 

    Az égő ház című történetben egy értelmiségi apa meggyőzi magát, hogy minden rendben van a családjában, miközben nem veszi észre, hogy valójában darabokra hullik az életük. Ez az ellentmondás addig feszül, míg egy szimbolikus megoldás nem kerekedik az egészből: kigyullad és porrá ég a házuk. Átéljük a férj és a feleség folyamatos vitáját, úgy, mintha egy kulcslyukon lesnénk be a családi drámába. 

    A négy darab szövegét egy az egyben játsszátok?

    Igen, alig valamit húztunk ki belőle. 

    Azt írták rólatok, hogy van egy „jellegzetes Fortés, vegyes műfajú adaptáció.” Szerinted van ilyen? Mi az?

    Nem szeretem definiálni magamat, a munkáimat, de még a társulatunkat sem. Miközben köztudott, hogy a Forte társulat színészei a hagyományos színészi kondícióknál többet tudnak, lévén táncosként is jelen vannak a színpadon. Beszélnek és táncolnak is, azokon a pontokon, amikor már a test nyelvén kell kifejezni valamit. Talán a legfontosabb Fortés jellegzetesség az, hogy a rejtett tartalmakat keressük, azokat, melyek nem feltétlenül vannak a szövegben megfogalmazva. Hogyan tudnak ezek a rejtett tartalmak a klasszikus drámával együtt megnyilvánulni? Egy párhuzamos közlésmódban a test, a tánc által, mert a test egy elvontabb síkon megerősíti a történetet vagy pontosítja az adott jelenet esszenciáját. A szándék nem egyfajta öncélú demonstráció, hanem az adott konkrét anyag megkomponálása. Ez egy formai, előadói-stílusbeli névjegy, ami jellemzi a munkáimat és a Forte társulatot. Zenét teremt, és a test képzőművészeti erővel tud jelen lenni a színpadon. Így a mélyebb rétegeit is fel tudjuk tárni egy prózai anyagnak. Az előadások kitalálása, létrehozása izgalmas és jó játék, évtizedek óta csinálom, és mindig nagyon élvezem.  

    Nagyon ritka az a színészi-táncosi jelenlét, amivel a társulatod tagjai léteznek a színpadon. Hibátlan profizmussal játszák el figurákat, miközben táncosként is uralják a teret. A Broadway világában van ilyen elvárás: a játszó személy egyszerre legyen elsőrangú színész, táncos, és énekes.  

    Nálunk is alapfeltétel a zeneiség, a dikció és a fizikum birtoklása. A Fortében végzett színészek vannak, akik egyébként elsajátították a testtel való bánásmódot is, azt a rendszert, amivel évek óta foglalkozom. 

    A Szkéné rezidens társulat vagytok, ott játsszátok ősztől az Égő házat, a régebbi előadásotokkal, A nagy füzettel egyetemben. Évekkel ezelőtt – amikor már egyébként láttam -, suttogó propagandában elért hozzám, hogy A nagy füzetet kell megnéznem, ha jót akarok magamnak. 

    Igen, a Szkénében megvan a törzsközönségünk, nagyon jól érezzük magunkat. Örülök, hogy ezt hallottad, mert szerintem a szájról-szájra terjedő propaganda a legjobb. Remélem az Égő házról is ezt fogod visszahallani! 

    Az égő ház, a Forte társulat, a Szkéné Színház és a Szentendrei Teátrum közös bemutatója, augusztus 25. és 26., 20:30, MűvészetMalom
    jegyek: szentendreiteatrum.hu

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2021 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka