Michael McKeever ír, játszik, rendez, műveit több kontinensen tartják repertoáron a színházak. Végszó című darabjának magyarországi bemutatója 2019 végén a Rózsavölgyi Szalonban volt, idén június 6-án pedig a Városmajori Szabadtéri Színpadon láthatta a közönség. A darab főszerepében Györgyi Anna lépett színpadra.
A kérdésre, hogy élte meg a mögöttünk lévő hónapokat, Györgyi Anna elmondta: „Az első bezárást jól viseltem, többet tudtam lenni a gyerekeimmel, Csabával, a férjemmel, sokat aludtam, sétáltam a kutyánkkal, a mozi persze hiányzott. Elolvastam Lev Tolsztoj naplóját, ami nagyon izgalmas olvasmány, újra belelapoztam Richard Rohr ferences szerzetes könyveibe, akinek a gondolatai mindig feltöltenek. Szabó Lőrinc- és Babits-verseket olvastam. Alapvetően jólesett a pihenés. A második, az őszi bezárás már nem volt ilyen egyszerű. A sötét őszi hónapok, a tartalékaink kimerülése elgondolkodtatott. Nyilván az életkoromnak is szerepe volt abban, hogy felmerült bennem, vajon tényleg a színészet az egyetlen dolog, amit csinálhatok? Imádom a természetet, az állatokat, még annyi mindenről szólhatna az életem. Biztos, hogy ez kell nekem, amit harminc éve minden nap csinálok? Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy mindig sok erőt ad, ha meg tudok küzdeni a nehézségekkel, és tovább tudok lépni. Most is ez történt, a bezártság végére rájöttem, nagyon szeretem, amit csinálok, mi mást is csinálhatnék, mint játszani, örömet szerezni másoknak, érzelmeket megmutatni.”
A Végszó című darabról szólva kifejtette: „Egy nagyon jól megírt és jól játszható darabol. A történetben egy többgenerációs színészcsalád életének eseményei elevenednek meg. Mallory, a sztár, úgy érzi megcsömörlött, lehet, hogy abba kéne hagynia a színészi pályát. Az a fajta színésznőség, sztárság, ami Malloryban megvan, bennem sosem volt meg, kicsit civil vagyok a pályán, nem vagyok az a típusú színész, aki mindig mindenáron ott akar lenni, de ismerem a helyzetét. Fia, Christian, gyerekszínészként indult, majd abbahagyta, és édesanyja személyi titkáraként dolgozik, ami olyan konfliktust jelent Mallory számára, amivel nem tud megbirkózni. Gyakori az ismert emberek életében, hogy úgy érzik, a gyerekük sem csúnya, sem sikertelen nem lehet, ha mégis az, nem tudják elfogadni. Mallory apja, Edward is színész, alkoholista, és a lányán élősködik. Ők ketten állandóan piszkálják egymást, olyan, mintha nem szeretnék egymást. Aztán történik valami, ami alapjaiban változtatja meg az életüket.”
„A színház éppen olyan, mint az élet – csak jobbak a fények!” – mondja Edward DuPre a darabban. Arról szólva, ő mit gondol erről, Györgyi Anna elmondta: „A színház a valóság égi mása. Az benne a csodálatos, hogy elrugaszkodik a földtől. De nekem a színházban fontos az őszinteség, hogy a színésznők és a színészek természetes emberek. A természetesség és az emelkedettség kettőssége a jó.”
Forrás:
„A színház a valóság égi mása”
Pesti Műsor 2021.06.01 – 38. oldal