“Hazánkban nem hagyhatja el lövedék a színházi vagy filmes kellékfegyver”

Idehaza biztosan nem hagyhatja el lövedék a színházi vagy filmes kellékfegyvert, mégis, csak szigorú ellenőrzés és felügyelet mellett használhatják ezeket az eszközöket a színészek – ismertette a Kaliber magazin főszerkesztője az Inforádióval. Magyarországon egyébként nem okozott még számottevő balesetet kellékfegyver – tette hozzá a Mafilm Zrt. volt elnök-vezérigazgatója.

Vass Gábort és Zákonyi S. Tamást annak apropóján kérdezte az InfoRádió, hogy a napokban az Egyesült Államokban Alec Baldwin egy embert lelőtt, egyet pedig megsebesített egy forgatáson.

Magyarországon a kellékfegyver, vagyis a filmgyártási és színházi célú tűzfegyver legfontosabb ismérve, hogy azt nem hagyhatja el lövedék. Tehát, amennyiben éles lőfegyver képezi az alapját, akkor azt úgy kell átalakítani, hogy a csőbe ne lehessen éles lőszert betölteni, illetve hogy a töltényűrből ne távozhasson szilárd töltény – magyarázta az InfoRádióban a Kaliber magazin főszerkesztője, hozzátéve, hogy ehhez különböző szűkítőket, akasztókat és keresztcsapokat helyeznek el a csőben.

Itthon ezek a tűzfegyverek ráadásul engedélykötelesek, és kizárólag az ezzel foglakozó cégek, egyesületek, színházak birtokolhatják, és csak szigorú szabályok között adhatják ki például forgatásokra.

(…) Vass Gábor hangsúlyozta, egy magyar szabályozásnak megfelelő fegyverből nemhogy nem távozhat véletlenségből lövedék, az éles lőszert sem lehet beletölteni.

Az Egyesült Államokban azonban nincs ilyen szigorú szabályozás, és gyakran csak annyit tesznek, hogy menetet vágnak a fegyver csövébe és betekernek egy szűkítőt, így akár az sem elképzelhetetlen, hogy az éles lőszer csőre menjen, sem az, hogy a szűkítés repüljön ki, vagy más műszaki hiba miatt mondjuk a fegyver felrobbanjon. „De tudtommal ez az USA-ban is nagyon ritka” – fűzte hozzá a főszerkesztő.

Vass Gábor szerint egy éles- és egy vaktöltényt még egy laikus is könnyen meg tud egymástól különböztetni, hiszen előbbi elején kilóg a lövedék, míg utóbbinál ilyen nincs, mert az le van zárva például a hüvelyszár anyagával.

A teljes beszámoló itt olvasható.