Ismét bemutatják a Love Letters (Szerelmes Levelek) című darabot Hernádi Judit és Gálffi László főszereplésével. Az Orlai produkció előadásakapcsán a Papageno kérdezte Hernádi Juditot, aki a járványhelyzet hozadékairól és az SZFE-ügyről is beszélt.
A teljes interjú itt érhető el.
Arról, hogy milyen volt ismét találkozni A. R. Gurney darabjával így mesélt: “Gálffi Lacinak volt igaza, aki azt mondta, hogy olyan, mint egy időutazás. Előjönnek a régi mondatok, a régi hangsúlyok, amelyeket persze újra kell értelmezni, újra kell fogalmazni. Számos emlékünk visszaköszön, azt vesszük észre, hogy egyszer csak ugyanúgy kezdünk mozogni, mint egykor. Minden darab felidézésénél, felújításánál bevillannak emlékek, akár testi, fizikai élmények is.”
Azt is hozzátette: “Minden olyan mű, amely az emberi kapcsolatokról szól, időtlen. Ha őszintén beszél egy színdarab emberi érzésekről, akkor teljesen mindegy, hogy ezer vagy kétszáz évvel ezelőtt, tegnap, ma, vagy tíz év múlva játszódik. A jelentés, az alapvető értelmezés mindig ugyanaz marad – a viszonyok, a viszonylatok kibogozásának soha nincs vége.”
A kérdésre, “milyen tapasztalatai vannak a járvány kapcsán – színházi szempontból”, úgy felelt: “Bocsásson meg mindenki, értsék a helyén azt, amit mondok, de a rettegés, a félelem károsabb, mint maga a betegség. (…) Abban a pillanatban, ahogy félelmet akartak kelteni bennem, vagy valaki erősen rám nézett, „hogy ha ezt nem csinálod akkor” – én már meg sem vártam a továbbiakat. Nem vártam meg! Tudtam, hogy onnan nekem menekülni kell. Aki meg akar félemlíteni, annak én nem hiszek.”
Azt is elárulta, mit gondol a Vas utcai „szabadságharcosokról”: “Nem akarnék a kormány helyében lenni, mert nehéz lesz megoldani ezt az egészet, de nem sajnálom őket. A diákokkal érzek együtt maximálisan. Hatalmas nagy energia az, amit ők képviselnek, főként a saját nemzedédüknek. (…)”