Györgyi AnnaRózsavölgyi SzalonZnamenák IstvánTrokán Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. december 3., kedd
    banner_bigBanner3

    „A béranyaság, mint jelenség sok mindent élesen tükröz abból, hogy milyen az életünk most” – Interjú Czukor Balázzsal

    2023. április 28., péntek 13:47

    Május 2. és 21. között kerül megrendezésre a Jurányiban a CSET FESZT, ahova Czukor Balázs két rendezése is meghívást kapott. A CSET FESZT nyitó előadása, a Béranyák és a május 14-én látható Médeia kapcsán beszélgettünk. 

    Czukor Balázs

    Béranyákat november 26-án a Vígszínházban mutattátok be. Hogy talált meg a béranyaság témája?

    A színház részéről érkezett a felkérés, hogy a béranyaságot körbejáró előadás készüljön. Örültem neki, mert korábban több olyan előadást készítettem, ahol nem egy színdarab, hanem egy téma volt a kiindulási pont. Ráadásul azt érzékeltem, hogy a béranyaság, mint jelenség sok mindent élesen tükröz abból, hogy milyen az életünk most, 2023-ban. 

    Íróként is jegyzed az előadást. Hogy állt össze a szövegkönyv? 

    Nagyon izgalmas és egyben felkavaró volt elmerülni a témában. Első körben a színháztól kaptam egy gyűjtést, aztán Komán Attilával, az előadás dramaturgjával kerestünk még anyagokat, történeteket, interjúkat. Végül aszerint szűkítettünk az anyagon, hogy mik lehetnek a béranyaságon belül azok a témák, melyekből érdemes lenne jeleneteket készíteni. A dokumentumokat csak kiindulásként, inspirációként használtuk, az előadásban látható jelenetek fikciós jelenetek. 

    A béranyaság témája nagyon összetett és megosztó. Mire fókuszáltatok az előadásban?

    Mivel szinte lehetetlen egy estés előadásban feldolgozni a béranyaságot, igyekeztünk sűríteni és egy összképet adni arról, hogy milyen problematikák merülhetnek fel alapvetően a béranyasággal kapcsolatban. Arra próbáltunk fókuszálni, hogy érzelmileg azonosuljunk a béranyákkal, a béranyát fogadni vágyókkal és a születő gyermekkel. Habár a béranyaság megjelenése rengeteg erkölcsi kérdést vet fel, a jelenetek írásánál próbáltam arra figyelni, hogy ne alkossunk véleményt azokról, akik béranyát fogadnak, vagy béranyaságot vállalnak, és arra is, hogy a néző ne úgy tekintsen az előadásra, hogy ez a téma egy tőle nagyon távol álló dolog. 

    A béranyaságra egy iparág épült, egy közvetítőcég is megjelenik az előadásban.

    A béranyáknál és a béranyát fogadni akaró pároknál a fájdalom és a hiány sok esetben már a kezdeteknél nagyon erősen megjelenik. Mivel nagyon törékeny az egész folyamat, mindkét fél könnyen válhat kiszolgáltatottá, szerezhet sebeket. Sok esetben egy cég bonyolítja le a felek közti folyamatot, ami adhat egyfajta biztonságot, de növelheti is a kiszolgáltatottságot, ha nem minden a terv szerint zajlik. Ráadásul a szabályozottság nem minden esetben segíti a felek közti kommunikációt. 

    Béranyák

    Egy jelenet erejéig bekerült az orosz-ukrán háború is az előadásba.

    Sőt az előadás jelenetei nagyrészt ukrajnai kötődésűek. Ukrajnában legális a béranyaság, és sokan Magyarországról Ukrajnából választanak béranyát, és mivel minden országban, ahol engedélyezett a béranyaság más a szabályozás ezt illetően, ezért a befogadás megkönnyítése miatt Ukrajnára összpontosítottunk. Az orosz-ukrán háborút eredetileg azért szerettem volna érinteni, mert a háború kitörése után több hír megjelent, hogy a béranyáktól született gyerekeket nem tudják elhozni a szüleik a háború miatt. Végül aztán egy egész más történet került be a háború kapcsán.

    Médeia

    A KV Társulattal 2019-ben mutattátok be a Médeia előadást, ami ugyanabban az évben a Thealter Fesztivál különdíját is elnyerte, és azóta sokszor járt vidéken és külföldön is. Hogy találtatok rá a csoportterápia formájára?

    Sok utat bejártunk a csapattal, keresve, hogy mi lehetne a legmegfelelőbb forma, hogy kifejtsük a drámában rejlő mondandót. Végül a terápiás szituáció mellett döntöttünk, mert kíváncsi voltam, hogy mi történne, ha Médeia megjelenne egy csoportterápián. Habár volt egy félelmem, hogy ezáltal maga a dráma veszíthet a súlyából, de azt hiszem, hogy végül nem így lett, mert  a terápiás közeg inkább közelebb hozta hozzánk az eredeti drámát. Az eredeti darabhoz képest más hangsúlyok is meg tudtak jelenni az előadásban. Arra is van mód, hogybetekintést kapjunk a terápia résztvevőinek életébe, és abba is, hogy hogyan hat Médeia őszintesége és habitusa a csoportra. És a csoportterápia arra is lehetőséget adott, hogy a gyerek-gyilkosság ne valódi, hanem fiktív gyilkosság legyen.  

    Szerinted miért lehet az, hogy ebben az évadban több Médeia feldolgozás fut párhuzamosan, vagy készül a budapesti színházakban?

    Nem tudom, de nagyon jó lenne egy Médeia fesztivál keretén belül látni ezeket az előadásokat. 

    2020-ban elvégeztél egy dúlaképző tanfolyamot. Dolgozol dúlaként?

    Szüléseken nem veszek részt, hanem leendő apáknak tartok szülésfelkészítőt arról, hogy milyen szerepe lehet egy apának a szülésnél, a várandóság és a gyermekágyi időszak alatt. 

    Az interjút készítette: Bordás Katinka

    BÉRANYÁK: Május 2. 19.00

    INFÓ: https://juranyihaz.hu/hu/eloadas/beranyak

    Az előadás után beszélgetést tartunk Gyurkó Szilvia gyermekjogi tanácsadóval (Hintalovon Alapítvány), Gregor Anikó szociológussal, Czukor Balázs rendezővel.

    MÉDEIA: Május 14. 18.00

    CSET FESZT (Család – Egyén – Társadalom) teljes program:

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram