„Ismerjük egymást kívül-belül” – Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Szonja válaszolt
2024. június 29., szombat 11:05
Egy barna, egy szőke. Mégis mintha ugyanaz az ember nézne rám. És akkor még a kecses kéztartást és a kifinomult mozgást nem említettem. A vak is látja, hogy anyáról és lányáról, nem mellesleg két remek színésznőről van szó. Koronczay Lilla kérdezte a két művészt a Nők Lapja Nyárban.
A teljes interjú a Nők Lapjában olvasható.
Nők Lapja Nyár 2024.06.26 – 100,101. oldal
„A színház számomra az alkotófolyamatokon kívül tanulás, tapasztalás, megismerés is. Elsősorban saját magamról tanulok sokat, de egy próbaidőszak alatt a többieket is meg lehet ismerni, hiszen közben jó mélyre ásunk, és sokat megmutatunk önmagunkból. Többet, mint ha csak beszélgetnénk. A játék, maga az előadás számomra természetes dolog, számos olyan történéssel szemben, amely a hétköznapokat kitölti. De semmiképp nem állítanám, hogy introvertált lennék. Bár jól vagyok egyedül, mindig találok valamit, ami leköt. Inkább hiperaktívnak tartom magam, mert csak ülni, meditálni képtelen vagyok. Ha ismeretlen közegbe kerülök, sokáig szemlélődöm, feltérképezem a terepet, és utána kapcsolódom be a társaságba. Ha visszatekintek az életemre, minden közösségben hangadó voltam” – mesélte Nagy-Kálózy Eszter.
Arról szólva, mikor dőlt el, hogy színész lesz, Rudolf Szonja így mesélt:
„Ahhoz, hogy én is színész akarjak lenni, ennél több kellett. Varázslat! Akkor történt, amikor Horváth Juli barátnőmmel először láttam anyut a Chioggiai csetepaté című előadásban. Bekukucskálhattunk az öltözőkbe is, és engem elvarázsolt az a hangulat, ahogy a színésznők társalognak egymással, miközben öltözködnek, sminkelnek. Nem beszélve a színpadról! A mai napig, ha beszippantom az illatát, úgy érzem, szent hely.”
„Nem könnyű estéről estére jelen lenni, vagy akár megújulni. Igaz, amikor végre sikerül hátrahagyni a dolgos hétköznapokat, és igazán megélni a színpadon a jelent, az csodálatos tud lenni! Olyankor rádöbbenek, mekkora szabadság az, hogy bármit megcsinálhatok. Például múltkor kiesett egy krumpli a tányérból, és a partneremmel improvizálnunk kellett. Soha nem ugyanolyan egy előadás, és ezt kimondottan élvezem” – tette hozzá a színésznő.
Az is kiderül, amikor csak az idő engedi, megnézik egymást: „Tudjuk, hogy a másiknak ez fontos. Mert számít a véleményünk! Ismerjük egymást kívül-belül. Pontosan tudjuk, mi az, ami megszületett, és milyen részleteken kell dolgozni ahhoz, hogy a varázslat létrejöjjön” – fejtette ki Nagy-Kálózy Eszter.
A teljes interjú a Nők Lapjában olvasható.
Nők Lapja Nyár 2024.06.26 – 100,101. oldal