gate_Bannergate_Banner
Györgyi AnnaRózsavölgyi SzalonZnamenák IstvánTrokán Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. december 11., szerda
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    „Játékká párolt mindent” – Muráti Lilire emlékezünk

    2023. július 22., szombat 09:33

    1912. július 22-én született Nagyváradon Muráti Lili színésznő, az emancipált nő első hazai megtestesítője, akinek nevét hazájában évtizedekig leírni sem lehetett.

    Muráti Lili életében sok minden bizonytalan, leginkább a születési éve, amelyet a művésznő tudatosan igyekezett homályban tartani. A keresztneve sem Lili, hanem Teodóra Aurélia volt. Alig érte el a kamaszkort, már nyilvánvaló volt, hogy színésznő lesz belőle. Rákosi Szidi színésziskolájába járt, amikor 1932-ben felfedezte Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház igazgatója. Bárdos támogatásával kapta meg élete első nagy lehetőségét és játszhatta el Zilahy Lajos Tűzmadár című darabjában Mariet szerepét.

    1932-ben a Művész Színházban, majd a Belvárosi Színházban, egy évadot a Magyar Színházban, 1934-től 1941-ig a Víg- és a Pesti Színházban, 1943-1944 között pedig az Andrássy Színházban szerepelt. Alig indult el színházi karrierje, máris berobbant a film világába. Ünnepelt sztárrá 1935-ben vált, amikor a kor legszebb színésznőjeként eljátszotta a Csúnya lány címszerepét. Első színpadra lépésétől őt tartották a „modern” színésznőnek. Egyénisége eltért kora szokványos szende szépségeitől. Jó jellemábrázoló képességgel öntudatos, a férfiakkal egyenrangú, makrancos, okos nőket játszott, akik ugyanakkor tele vannak erotikával. Csibészes humorral, magabiztos fellépéssel flörtölt a filmvásznon, ami lenyűgözte a közönséget.

    Öltözködésével divatot teremtett, kacér ruhadarabjait szívesen viselték a nők, akik számára Muráti az áhított életideált testesítette meg. Sztárságát maga is táplálta, igyekezett a figyelem középpontjában maradni, ha kellett frivol, de szellemes nyilatkozataival, a személyét körülvevő pletykákat felhasználva állította a sajtót népszerűsége szolgálatába. Egyik kritikusa szerint: „Élete merő bújócska. Sosem mondott igazat. De mindig őszintén és mély hittel tódított. Igazat magáról és a világról csakis szerepeiben mondott. Színpadon és felvevőgép előtt.”

    Akácfa utca 6., Rezsny Hedvig fényképész műterme. Fehér köpenyben Márkus Margit színésznő tanulja a fényképészmesterséget, portrét készít Muráti Lili színművésznőről.

    A leghíresebb férfiszínészek oldalán szerepelt, s mind közül talán Jávor Pált szerette a legjobban, akivel saját bevallása szerint, a szerelmi jelenetekben, mindig szívből csókolózott. Évente több filmben szerepelt, melyeket telt házzal vetítettek. Legemlékezetesebb alakításait a Fizessen, nagysád! Igen vagy nem?, Miért?, Házasság, Az éjszaka lánya, Kölcsönadott élet, Késő, Házassággal kezdődik és a nagysikerű Ez történt Budapesten című filmekben láthatta a közönség. Az ünnepelt író, színházigazgató, forgatókönyvíró és filmrendező Vaszary János vette feleségül, s csak úgy ontotta tollából a feleségének szánt temperamentumos, életerőtől duzzadó, karakteres szerepeket.

    A jobboldali beállítottságát soha nem titkoló színésznőt a háború után nyilas szimpatizánsnak bélyegezték, ezért 1945-ben férjével külföldre ment. Ezek után Magyarországon minden vele kapcsolatos hírt betiltottak, neve sehol nem szerepelhetett. Itthon egy filmjét se játszották. Amikor Solymosi Ottó rádiós szerkesztő-rendező megkérdezte: „Nyilasok voltak-e férjével?”, „Csak nem képzeled, nem alacsonyodtunk le hozzájuk” – válaszolta Muráti.

    Muráti Lili és Willy Fritsch német színész a Városligeti Műjégpályán 1939-ben.

    1947-ben Spanyolországban telepedett le. Madridban a spanyol nemzeti rádió 1948-ban indította magyar nyelvű adásait Muráti György vezetésével, aki bemondónak Muráti Lilit szerződtette. A színésznő nem adta fel színészi karrierjét sem, férjével saját színjátszó társulatot alapított. Sikerei tovább folytatódtak, bejárta a spanyol színpadokat, jellemszerepekben, sőt komikus szerepekben is felejthetetlen alakítást nyújtott. Számtalan spanyol filmben játszott főszerepet, egy alkalommal pedig, Omar Sharif partnereként alakított egy mellékszerepet a Doktor Zsivagóban. 1966-ban Argentínába is meghívták, ahol több színházban vendégszerepelt.Az 1970-es években jöhetett haza először, de nem költözött vissza. A rendszerváltás után színpadra is állhatott: 1994-ben a Karinthy Színházban Neil Simon A nagymama soha című darabjában lépett fel.

    A XX. századi magyar színjátszás legendás nőalakja Madridban hunyt el 2003. április 16-án.

    Muráti Liliről így írt MGP, azaz Molnár Gál Péter kritikus: „Muráti finom, elmés, színes, önironikus. (…) Lázas életre tudta mindig kelteni a legpapirosbaholtabb fűzfaszerzői szavakat, hogy vért ömlesztett a tinta helyébe. Politizált? Nem. De játszott az ország német megszállása után. Más országokban ez mindenképpen kollaborálásnak ítéltetett.

    Egyetlen alkalommal láttam színpadon. Többnyire filmen. És a televízió két riportműsorában. Az egyiket Kolozsi Béla készítette. Két estén át sugározták. A másikban Vitray Tamás beszélgetett Murátival a felvevőgép előtt, és sosem játszották le, mert egy okos éber betiltandónak ítélte merő óvatosságból. (…)

    Muráti Lili a Házassággal kezdődik című 1943-as filmben

    Muráti Lilinél semmi nem igaz. Nem úgy hívták. Nem akkor született. Nem attól született. Nem azt csinálta az árpádsávos-karszalagos időkben, mint ráfogták. Nem akkor ment el Magyarországról, és nem úgy ment el, miként hírlett róla. Férje, Vaszary János – a színházi ember és színházcsináló, utó-Molnár Ferenc, jól csúszó darabok kieszelője, forgatókönyvíró és mozirendező – alapos terep- és jellemismerettel a Hazudós Lány szerepeit írta feleségének szériában. Muráti Lili élete merő bújócska. Sosem mondott igazat. De mindig őszintén és mély hittel tódított. Igazat magáról és a világról csakis szerepeiben mondott. Színpadon és fölvevőgép előtt. Szerepekben elbújva őszintén és teljes mélységében tárulkozott föl. (…)

    Könyves Kálmán körút 15., a Magyar Film Iroda Rt (MFI) műterme, a Csak egy nap a világ című film forgatása. Az előtérben Muráti lili és Páger Antal színművészek.

    Nagy színésznő volt. Játékos, rejtekező természet. A legravaszabb módját találta ki a titkolózásnak: a nyilvánosság elé menekült. Megnyitotta idegrendszerét, emberismereteit, nemiségét, vágyait és vágyainak hiányát. Játékká párolt mindent.”

    Forrás és folytatás a Criticai Lapokban.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram