gate_Bannergate_Banner
Vecsei H. MiklósBarta ÁgnesMészáros MartinRainer-Micsinyei Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. június 25., kedd
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Karalyos Gábor: „Merni kell kilépni a komfortzónából”

    2022. március 26., szombat 09:54

    Ha az ember nem válik tudatossá, és nem változtat magán, akkor a bolygó egyszer csak megrázza magát, és lepotyogunk róla – mondja Karalyos Gábor a Magyar Hangnak. A Moszkva tér és a Coming out című filmek színésze közel egy évtizede tért át a vegán életmódra, és gyökeresen változtatott életmódján, amikor felköltözött az óbudai Csúcshegy egy kis házikójába. A színész szerint nem mindenki alkalmas erre az életre, de aki változásra vágyik, az ne várjon tovább, hagyja el a komfortzónáját.

    A teljes interjú ITT olvasható.

    A kérdésre, a vegánság lenne-e az út, ami fenntarthatóvá teszi az életünket, a színész elmondta: „Szerintem ez az egyetlen út. Ha az emberiség nem gondolja át a működését, azzal saját maga alatt vágja a fát, és végül úgyis mindenki rákényszerül erre az életmódra. Bár talán bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt évtizedben egyre többen élik tudatosan az életüket. (…) A Földön közel nyolcmilliárd ember él, akik közül legalább 800 millióan éheznek, mindeközben évente több mint 70 milliárd haszonállatot vágnak le. Megdöbbentő számok. Az utóbbi idők egyre nyomasztóbb helyzetei – a természeti katasztrófáktól kezdve a világjárványig – megmutatták, hogy a biztosnak hitt életünk pillanatok alatt összeomolhat. Ha az ember nem válik tudatossá, és nem változtat magán, akkor a bolygó egyszer csak megrázza magát, és lepotyogunk róla, a Föld viszont simán meggyógyul utánunk. Nem azért teremtettünk, hogy mindent megengedjünk magunknak. De még mindig lenne idő arra, hogy jó döntéseket hozzunk, ám ezeket csak egyéni szinten lehet megtenni. A kereslet és a kínálat egymást gerjeszti, az ember pedig leginkább a pénzével szavaz.”

    Karalyos Gábor szerint támogatni kell az embereket abban, hogy ha nem is tudják elhagyni a húst, vagy az állati eredetű ételeket, akkor legalább ahhoz az életmódhoz próbáljanak visszatérni, amit a nagyszüleink követtek: „Az őseink nem végeztek ilyen pusztítást. Régen egészen más volt a viszonya az embereknek ahhoz, amit elfogyasztottak. Elképzelhetetlen volt, hogy napi ötször fogyasszanak húst, az csak vasár- és ünnepnapokon került az asztalra. De még harminc-negyven évvel ezelőtt is a szezonalitás határozta meg a konyhát. Megrázó élmény számomra, hogy a generációm tagjainak fogalma sincs róla, mi a paradicsom tenyészideje. Paradicsomnak látszó tárgyat mindig lehet venni, ezért sokan azt gondolják, hogy az egész évben terem. Nagyszüleink, szüleink is ettek télen paradicsomot, de eltéve lecsóként vagy szósz formájában. Azok a hasznos tápanyagok ezekben is megvannak, mint a káposztában, a burgonyában és a gyökérzöldségekben is, amelyekre a szervezetnek a téli hónapokban szüksége van.”

    Fotó forrása: https://greendex.hu

    Arról szólva, hogy talált rá otthonára, a Csúcshegyre, kifejtette: „Egy ismerősöm hívta fel a figyelmem rá. Először szkeptikus voltam, nem gondoltam, hogy Budapest belvárosától huszonöt perc autóútra lehet olyan falusias, csendes helyet találni, amitől megdobban a szívem. De amikor a Bécsi útról elkanyarodva megpillantottam a Csúcshegyet, akkor éreztem, hogy eldőlt a sorsom. Olyan mesebeli helyre leltem, ahol megnyugszik a lelkem. Azon a tavaszon ki is költöztem a félig nomád körülmények közé. Úgy terveztem, addig maradok, amíg jól érzem magam. Aztán egyszer csak ősz lett, és rájöttem, hogy már rég megtaláltam az otthonom. (…) Az életmódváltás nem járt együtt azzal, hogy feladtam volna például a hivatásom, a színészetet.”

    „Amíg nomád körülmények között éltem itt, sorra vettem, hogy mi az, ami a kényelmemet szolgálja, és így lassan megtanultam, hogy értékeljem mindazt, amim van. A Csúcshegy Óbuda zártkerti övezetének része, mezőgazdasági területnek számít, leginkább gyümölcsösök, nyaralók találhatók itt. A közművekből pedig egyedül az elektromos áram van bevezetve, minden mást alternatív módon kell megoldani a komforthoz. Korábban vaskályha volt a házban, ezt azonban lecseréltem hagyományos csikótűzhelyre, ami nagyon jól tartja a hőt, energiatakarékos, ráadásul főzni is lehet rajta. Tökéletesen be lehet fűteni vele azt a 17 négyzetméter alapterületű, de háromszintes házat, amelyben élek. (…) Az életem minden területén azonban nem sikerült ökotudatossá válni: a városi munkákhoz még mindig autóval közlekedem, cserébe viszont telekocsiként működöm, fel-le fuvarozom a lakókat a hegyről, vagy segítek nekik bevásárolni” – tette hozzá.

    Arról is faggatták, mire tanítja ez a természetközeli élet: „Az ember ilyenkor szembesül igazán azzal, hogy része az univerzumnak. Egy ilyen környezetben teljesen más léptékben érezni az időt. Nyilván nincs mindenkinek igénye a változásra, de akik erre vágynak, nem szabad tovább várniuk. Merni kell kilépni a komfortzónából. Pontosan azért elégíti ki a lakhatással kapcsolatban minden igényemet ez a picike ház, mert van mellé egy ekkora kert. Itt van perspektíva, a tekintetem nem ütközik gangokba és falakba” – mondja Karalyos Gábor.

    A cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/8. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg február 18-án.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram