A Jurányi Inkubátorház KaranTÉMA sorozatában április elején mesélt Sárközi – Nagy Ilona arról, miként éli meg a mostani járvány sújtotta időszakot.

KaranTÉMA címmel indított sorozatot a Jurányi Inkubátorház, melynek keretében megszólalnak a független területen alkotó művészek. Arra kérdésre válaszolnak, milyen gondolatokat ébreszt bennük a jelenlegi helyzet, a karanténban töltött időszak.

,,A harmadik hétnél tartunk. Ennyi ideje dőlt el, hogy nem lesz másnap előadás. A Lenni vagy nem az elsők között volt, ami elmaradt. Pedig a bemutatóval együtt a 3. előadásunk lett volna.

Persze első a biztonság, a nézőink biztonsága. Úgyhogy három hete önkéntes karanténba vonultunk. De már nem az előadások hiányáról szólnak a mindennapok. A próbákat leállítottuk, készülő bemutatónk szövegkönyvét csiszolgatjuk online az E-Mancik Színházi Manufaktúraval.

Átálltunk a távoktatásra. Sütünk, főzünk (van, ami jobban sikerül, mint a kakaós csigának álcázott kakaós kavics -fogyókúra idején tökéletes, de nem ebből fogok megélni ;)), rengeteget takarítunk (eddig ezt, hogy oldottuk meg, nem is értem), van, aki online közösségbe jár esténként, a mi családunk bringázik naponta, hogy ne bomoljunk meg. Szigorúan betartjuk a távolságot, az első perctől. Vigyázunk egymásra. Nem tudunk tervezni, de azért dolgozunk. A Lenni vagy nem csapata is készül tovább, hiszen terveink voltak, vannak. Lesznek beszélgetések, kiállítás, egyéb programok az előadáshoz kapcsolódóan. Nem tudjuk mikor, de lesznek. Nem álltunk le, lelassultunk. Nagyon.

Én a magam részéről próbálom pozitívan felfogni, nem beengedni a szorongást. Nehéz, mert a hírek jönnek, de igyekszem minimalizálni a kifelé figyelést.

És elkezdem érteni, hogy mi oltári szerencsések vagyunk. Mert van mit enni (egyelőre), van eszközünk a kommunikációra, és nem kell egész nap védőfelszerelésben letolnunk egy műszakot a kórházban. Próbálom keresni a lehetőséget, hogy hogyan segíthetnék itthonról. Etesd az orvost, támogasd a leszakadt régiókat. Ha nem is sokkal, de valamicskével. Mert nekünk még mindig könnyebb.

Aztán reméljük, hamarosan találkozunk! Nem csak online.”