Ahányan vannak, szinte annyiféleképpen zajlott le – vagy zajlik jelenleg is – a „modellváltás” néven elhíresült folyamat azokon az egyetemeken, amelyek hallgatói és oktatói az Oktatói Hálózat és a NEM az alapítványosításra! csoport által szervezett online fórumon meséltek szerda este arról, hogyan élték meg az alapítványi kiszervezés folyamatát. A beszélgetésről a Mérce adott számot.

A Mérce beszámolójából:

A legviharosabb modellváltási folyamatról Karsai György, a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori iskolájának vezetője számolt be. Az egyetemi tanár szerint attól kezdve, hogy mintegy hat évvel ezelőtt először felmerült a modellváltás lehetősége az SZFE-vel kapcsolatban, a vezetőség fontosnak tartotta, hogy az ezzel kapcsolatban elérhető kevés információt is megosszák a hallgatókkal. (…)

Az egyetemi tanár úgy emlékszik vissza: nemhogy előkészítés nem volt, a szándékokról sem lehetett tudni, még akkor sem, amikor a többi művészeti intézménnyel már tárgyalt a kormányzat, és semmilyen szinten nem vonták be az egyetemi polgárságot az átmenetről szóló diskurzusba.

Az SZFE esete Karsai szerint azért volt különleges, mert azok a lózungok (versenyképesség, működőképesség, innováció), amelyek egyébként érvekként kísérik a modellváltást, nem voltak ráhúzhatók az egyetemre. „Kilógott a lóláb, hogy egy nyilvánvaló pusztító szándék, egy bosszú működött a háttérben, ami összhangba került az egész felsőoktatást érintő tervvel” – vélekedett az SZFE-n dráma- és színháztörténetet tanító oktató.

Később aztán elkezdődtek ugyan a Karsai szerint tárgyalásnak jóindulattal sem nevezhető megbeszélések a minisztérium és az SZFE között, de ezen a ponton – ahogyan az oktató fogalmazott – előre eldöntött stádiumokban haladt előre folyamat. Hiába volt szó arról, hogy az SZFE jelölhet tagokat a fenntartó alapítvány kuratóriumába, végül nulla személyt fogadtak el az ő kurátorjelöltjeik listájáról. Mint ismert, abból az ígéretből sem valósult meg semmi, hogy az új szmsz elkészítésébe bevonja az új vezetőség a hallgatókat és a szenátust.

– összegezte mondandóját Karsai, aki azt is gondolja, hogy az „egyetlen tisztességes reakció” ebben a helyzetben az volt, amit a hallgatók és az oktatók felvállaltak, és amiből az SZFE egyetemfoglalóinak jól ismert története kerekedett.

Szerinte „ordítóan az látszik, hogy beindult egy gőzhenger”, amely „mindenhonnan el fog szívni minden maradék autonómiát”.

Gálosi Dorka, az SZFE hallgatója azt hangsúlyozta, hogy a korábbi egyetemfoglaló egyetemi polgárság, akik a Free SZFE Egyesület keretében hoztak létre új szakmai műhelyt, nem adta fel a harcot: a hallgatóság új HÖK-öt választott, amely folytatja az eddigi erős képviseletet, és rengeteg jogi eljárás van folyamatban az őszi történések miatt, amelyekben folyamatosan születnek a „kisebb és nagyobb eredmények”. A legfontosabb ezek között a Fővárosi törvényszék indítványa, amelyre az Alkotmánybíróságnak legkésőbb májusban reagálnia kell, mégpedig ki kell mondania, hogy a Színház- és Filmművészetért Alapítványt létrehozó törvény – az SZFE modellváltásának jogi kerete – alkotmányellenes-e.

A teljes beszámoló ITT érhető el.