Kis suttogás – 1 éve debütált Szemenyei János és Horgas Ádám szerzeménye
2021. április 4., vasárnap 08:02
Egy évvel ezelőtt, 2020. áprilisában lehettünk először szemtanúi egy nagy színházi összpremiernek: Horgas Ádám és Szemenyei János 168 művész közreműködésével készített karanténvideót, mely a napokban a szegedi Belvárosi Mozi pályázatán is nyert.
A Kis suttogás hatalmas szakmai összefogással született, a dallal az akkori helyzetre, szorongásra, reményre reflektáltak a művészek. Sajnos azonban egy évvel később ugyanott tartunk, sőt…
Horgas Ádám pl. így írt a szerzeményről: „Pont egy éve mutattuk be. Bárcsak elveszítette volna aktualitását…”
A Kis suttogást mára több mint 250 ezren tekintették meg a YouTube-on, és a napokban egy pályázaton is szép eredményeket ért el. Az egy éve tartó járványra reflektáló filmekre írt ki ugyanis pályázatot a szegedi Belvárosi Mozi, melyre a múlt hétfőig 23 kisfilmmel neveztek.
Az SZTE Vizuális Kultúra Tanszék oktatóiból és hallgatóiból, valamint a mozi munkatársaiból álló zsűrinek feladta a leckét, hogy a két tucat film a legkülönbözőbb felkészültségű alkotók munkájaként került egy polcra, ezért úgy döntöttek, hogy sorrend felállítása nélkül választják ki az öt legjobbat, köztük Szemenyei János – Horgas Ádám, Kis suttogás című videóját, mely még a tavaszi első hullám hatása, és technikai megoldásával (video-chat) is reflektál a pandémiára.
Így szeptemberben a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon nagyvásznon mutatják be a díjnyertes filmet. A további nyertesekről ITT is olvashatnak.
KIS SUTTOGÁS
Messze odafent egy hatalmas nagy Úr
Sápadt holdfényű szakállába túr.
Én meg idelent attól rettegek,
Attól félek én, nem tettem eleget.
Koszos kis felhőről,
Kátrányos vödörből
Sűrűn ömlik ránk a sötétség.
Fullasztó táj a hideg sötét ég.
Imának talán nevezni félek,
Mert sajnos jól tudom, nem méltón élek.
Szabadba nem megyek, az utcán sem járok,
Nagy csodákra már a szobámban várok.
Hát legyen csak kérés,
Egy imányi félés,
Betűkbe zárt surrogás,
Könyörgő ábránd, kis suttogás.
Surrogás.
Könyörgő ábránd, kis suttogás.
Állj meg, ember, vedd már észre,
Suttognak mások is az ajtók mögött!
Bármilyen halk is, halld meg végre,
Miértünk őrjöngve ordít a Föld!
Lehet, nem ismerlek, de összeköt sok szál,
Így akármerre lépsz, magaddal rántanál.
Ha feszül az a szál, most észrevehetnénk,
És egy irányba lépve elviselhetnénk.
Hát legyen csak kérés,
Egy imányi félés,
Betűkbe zárt surrogás.
Állj meg ember, vedd már észre,
Suttognak mások is az ajtók mögött!
Suttogás…
Bármilyen halk is, halld meg végre,
Miértünk őrjöngve ordít a Föld!
Hadd legyen a jövő tiszta lap!
Hadd süssön ránk a nyári nap!
Gyere, legyen kedd vagy péntek!
Ó, legyen-legyen, amit súgva kértek!
Valami új most itt dörömböl,
Vagy megölel, vagy ma még megöl!
Miértünk őrjöngve ordít a Föld!
Állj meg ember, vedd már észre,
Suttognak mások is az ajtók mögött!
Bármilyen halk is, halld meg végre,
Miértünk őrjöngve ordít a Föld!
Állj meg ember, vedd már észre,
Suttognak mások is az ajtók mögött!
És bármilyen halk is, halld meg végre,
Miértünk őrjöngve ordít a Föld!
(Szemenyei János és Horgas Ádám szerzeménye)