A közéletben is aktív színésznő az elsők között szólalt meg a Vígszínházban tapasztalt hatalmi visszaélésekkel kapcsolatban, az SZFE körüli botrányban is hallatta a hangját. Tisztában van vele, hogy megnyilvánulásai miatt munkáktól esik el, legutóbb egy szinkronszerepről tiltották le, de nem bánja. A 24.hu kérdezte.

A felvetésre, miszerint Eszenyi Enikő és az SZFE ügye rendesen megbolygatta a színházi szakmát, Kovács Patrícia elmondta: „A párbeszéd nem indult még el, mert akkor nem lenne már blokád alatt az SZFE. Nincsen kommunikáció, és az összefogás ugyan részben megtörtént, mégis szkeptikus vagyok, hogy meddig tart. Az SZFE egy olyan hely, ami mindenkinek meghatározó, ezért is szólalnak fel egyre többen. Elég csak arra gondolni, hányan mentünk el Máté Gábor őrségállására az SZFE-hez, miután előző nap lemondott. Több egykori osztálya diákjai is ott voltak, olyan színészek, akik között amúgy ellentétekről tudni, nem állnak szóba egymással vagy nem hajlandóak többet együtt dolgozni. De mindegyiküknek Máté Gábor volt a mestere, így nem volt kérdés, hogy odamenjünk együtt az egyetemhez. Széthúzó szakma a miénk, most mégis összetart minket az a támadás, ami a mestereinket érinti. Nekem a színészi identitásom alapköve ez az intézmény. Nem hagyom, hogy bárki is megkérdőjelezze.”

Azt is elárulta, nemrég összekülönbözött egy kollégával azon, vajon elvárható-e a megszólalás: „Én eléggé megszólalós vagyok, amiért kaptam is hideget-meleget. Tudom, hogy ez nem várható el mindenkitől, de amikor azt látom, hogy egy országosan elismert színész nem szólal meg az SZFE ügyében, az nekem fájdalmas.”

„Valamilyen értelemben megújulásra, leginkább modernizációra szükség van, de hogy a szenátus jogköreit, az autonómiát elveszik, hogy mindenféle egyeztetés nélkül, úthengerrel darálják le az egész intézményt, nem elfogadható és nem megoldás. (…) Az is egy probléma, hogy sok konstruktív javaslattal álltak elő az egyetem részéről, ám ezeket ignorálták, emiatt pedig érthető az egyetemisták és az oktatók reakciója” – tette hozzá.

Eszenyi Enikő ügyéről szólva úgy fogalmazott: „Nekem pont abból lett elegem akkor a Vígszínházban, hogy nem akarok olyan ember lenni, aki a takarásban fúr. Nem akarok olyan lenni, aki az öltözőben őszintén vállalja a véleményét, aztán kimegy a színpadra, és ott már nem áll ki magáért.”

Arról szólva, hogy Eszenyi Enikő nemrég feltűnt az RTL Klub Álarcos énekes című műsorában, elárulta: „Láttam. Szégyent és sajnálatot éreztem. (…) Azt éreztem a műsort látva, hogy nincs a dolgoknak következménye. Nem azt mondom, hogy Eszenyi Enikő innentől kezdve a négy fal közé legyen bezárva és örök életére bűnhődjön, mert hiszek abban, hogy mindenki tanul a hibáiból, és ennek így kellett történnie valamiért. Színészként is tudok azonosulni azzal, hogy milyen lehet elveszíteni az eddigi életét, de a visszatérésnek nem így kellene történnie. Egy tehetséges színházi emberről van szó, aki visszatérhetne egy monodrámában, filmben, könyvben, feldolgozva azt, ami történt, hogyan élte meg az egészet. Rengeteg módon lehetne alkotássá tenni ezt a vele történt őrületet, amire azt mondom, igen, ez egy méltó visszatérés. És térjen vissza, dolgozza fel, de hogy egy Mambo Italianóra ugrál tigrisjelmezben, ez a kenyeret és cirkuszt tipikus esete. Igazán sajnáltam, hogy a Vígszínház valaha emblematikus embere erre kényszerül, és senki nem szól neki, hogy ne csinálja.”

„A mi szakmánk olyan, mint a versenysport, és nem mindig lehet szép szavakkal elérni az eredményt. Mi a szenvedélyünkből, az idegrendszerünkből dolgozunk, ahogy a pedagógusaink és a rendezőink is, kívülről úgy tűnhet, sokkal több mindent engedünk meg magunknak. Ez speciális munkakör, és igen, felmerül a kérdés, hogy akkor hol van a határ. Az én hátamon például fát lehet vágni egy bizonyos szintig, még sosem sértődtem meg a színpadon. (…) Nem lehet úgy dolgozni, hogy mindig megválogatjuk a szavainkat bizonyos alkotói fázisokban, de ha próba után, a büfében sem én, sem a rendező nem tudja ezt a alá-fölérendelt érzetet elengedni, akkor ott indul az, ami megengedhetetlen, az abúzus és a hatalommal való visszaélés. A Vígszínházban ezzel volt a baj, míg a főiskolán sosem volt ilyen élményem egyetlen tanárommal és rendezőmmel sem” – fejtette ki a színművész.

A közösségi médiában való szereplésről szólva úgy nyilatkozott: „Hamarosan egyre több szó lesz például egy új projektről, aminek jelenleg az előkészítésén dolgozunk. Színházi darabokat fogunk élőben streamelni, ennek háziasszonyaként mutatom meg itthon és a világ összes táján élő magyarnak, hogy milyen sokszínű és gazdag a színházi paletta.”

A teljes interjú ITT olvasható.