A magyar színházművészet egyik legmeghatározóbb alakja, a méltatlanul meghurcolt, kalandos életű színészlegenda, Fedák Sári életéről készített zenés életrajzi tragikomédiát Olt Tamás író-rendező.
A mű három idősíkot ölel át. A jelen Nyáregyháza, szobakonyha, ahol az egykori díva társalkodónőjével csendesen tengődve a nagy visszatérésre készül. Másik idősík a távoli múlt, ifjúkori nosztalgia, Fedák kezdeti szárnyalása és későbbi tündöklése. A harmadik, Fedák Sári, báb ítészek és hamis tanúk sorával folytatott tárgyalása, a híres Fedák per, ahol az ajtón kis cédula tudatta az érdeklődőkkel: „Minden jegy elkelt”.
Olt Tamás korábban úgy nyilatkozott, hogy a Minden jegy elkelt című, Fedák Sári életét feldolgozó darabot Kubik Anna színésznőnek írta. Ennek kapcsán a Kisalföldnek kifejtette: „Ez így van. Együtt játszottunk még Debrecenben, amikor arról beszélgettünk, hogy csináljunk egy színházi előadást a legendás primadonna életéről. Anna elmondta, hogy szívesen eljátszaná a címszereplőt, de nem a flitteres, rózsaszín habfelhőben úszó, álomvilágos részét, hanem a karaktergyilkos színésznőt. Azt, amikor a sajtó és a politika tönkreteszi a kor legismertebb nőalakját. Az elmúlt időszak eseményei ismét aktuálissá teszik. Egymást érik a botrányok és vádak ma is, akár alaptalanul is. Ahogy a darabban is elhangzik, a tisztára mosás része kevésbé érdekli az embereket, ha igaz, ha nem. Nem az igazság számít, hanem a sztori, és hogy ez milyen szinten tud tönkretenni sorsokat, karaktereket, jól megmutatkozik.”
Arról szólva, miért nem csak egy életszakaszt mutat be a zenés életrajzi tragikomédia, Olt Tamás kifejtette: „Nem maradt fenn sok minden vele kapcsolatban. Fedák Sári nevét talán sokan ismerik még az iskolában is, de nincs ott a köztudatban, hogy miféle, kiféle nő volt. Az előadás első felvonásában sok múltidéző jelenet van, éppen azért, hogy rendbe rakjuk a néző fejében, melyik században játszódik és milyen történelmi események húzódnak a háttérben. A címszereplő mind a két világháborúban részt vett. Volt, hogy a katonákat szórakoztatta, később a villáiban rendezett be kórházakat, végül odáig jutott, hogy a két kezével súrolta a vért, varrta a sebeket és a lepedőket. Mindamellett, hogy az életműve elég színes. Elsöprő sikert aratott Huszka Jenő neki írt Bob hercegében, majd Kacsóh Pongrác János vitézében, utóbbiban saját maga tervezte jelmezben játszotta Kukorica Jancsit. Hazatérve prózai darabokban is játszott. Erotikus kisugárzása elbűvölte a férfiakat, a nők elegáns ruháit irigyelték és utánozták.”
Olt Tamás arról is beszélt, szereti, ha valamiben van humor és komoly üzenet, „de a zene sem baj”: „Úgy jó, ha minden összetevő hozzájárul a teljes képhez, és a rengeteg szeletre szabdalt, kirakós előadásokat kedvelem. Szeretem, ha a nézőben áll össze a darab, és nincs minden a szájába rágva. Eleinte nem is baj, ha nem ért mindent, sőt, az a jó, ha megszerezzük neki azt az örömet, hogy rájöhet dolgokra.”
A darab március 5-én debütál a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében.