„Kevesen érezték annyira Buda lelkét, mint Szabó Magda. Pedig nála debrecenibb debrecenit nehéz lenne elképzelni, mégis itt talált otthonra, Pasaréten” – írta közösségi oldalán Őrsi Gergely, 2. kerületi polgármester. „Itt az ideje, hogy mi, budaiak, a szomszédai is méltón emlékezzünk rá. Szabó Magda kerületünk díszpolgáraként halt meg, azonban ez az elismerés önmagában nem elég. Igazi, mindenki által látható, bármikor megismerhető emléket köztéren tudunk állítani neki” – fogalmazott.

“Ezzel hatalmas adósságot törlesztünk nem csak Szabó Magda, hanem nők milliói felé is. Egészen mostanáig a legtöbb utcát férfiakról neveztük el, a legtöbb szobrot férfiaknak állítottuk. Mi itt, Budán elsőként négy közterületet nevezünk el hősnőinkről. Sétányt kap Szabó Magda, utcát Psota Irén, teret Solt Ottília, közt Komlós Jucit” – árulja el a polgármester.

A sétány elnevezése közösségi döntés volt. Februárban tettek közzé felhívást négy eddig névtelen közterület elnevezésére, hogy javítsák a városban meglévő női és férfi közterületnevek aranyát. A budapesti utcanevek 89 százalékát ugyanis férfiakról és 11 százalékát nőkről nevezték el. A felhívást követően alig néhány nap alatt több mint 1000 javaslat érkezett, melyek között toronymagasan vezetett Szabó Magda.

A Mammut Bevásárlóközpont és a Széllkapu Park közötti sétány utcanévtábláinak avatásán Szabó Magda műveiből Szabó T. Anna író, Mácsai Pál színművész és Vecsei H. Miklós színművész olvastak fel.