December közepén, több mint másfél év szünet után újra berepült Mary Poppins a Cseresznyefa utcába és a Madách Színházba. A csodálatos nevelőnő története 2012 óta szerepel repertoáron a teátrumban, azóta 400 előadást ért meg és sikere töretlen. Disney és Cameron MacKintosh musicaljének címszereplőjével, Mahó Andreával beszélgettünk az előadás varázsáról, anyaságról, karácsonyi készülődésről.

Másfél éve született meg a kislányod, de akkor még nem sejtettük, hogy mennyi időt kell majd eltöltenünk színház nélkül. Talán furcsán hangzik, de nem éreztél megkönnyebbülést, hogy teljes mértékben az anyaságnak szentelheted az idődet, és nem maradsz ki semmiből?

Bennem ugyanazok a kérdések merültek fel, mint mindenki másban: mi lesz velünk a színházban, ennyi volt, hogyan tovább, milyen formában indulunk majd újra? A bizonytalanság mellett azonban valóban jól jött ez az időszak, hiszen teljes mértékben a lányommal töltöttem minden időmet, nem kellett más feladatra koncentrálnom. A mai napig maximálisan kihasználom a szabad napjaimat, sokat vagyunk együtt.

Van olyan darab, amiből gyakran dúdolsz a lányodnak? Melyik szereped hiányzott a legjobban?

Mindegyikből, ami épp eszembe jut. Maga a színpadi éneklés viszont nagyon hiányzott: a közeg, a fények, a közönség, gyakorlatilag minden, ami a színházzal együtt jár. Mert a színház és a játék egyfajta tisztulás nekünk és a nézőknek is. Amikor énekelek, a lelkem megkönnyebbül, és hónapokig nem tudtam „kiénekelni” magamból a felgyülemlett érzéseket. Májusban egy templomi koncerttel tértem vissza a színpadra, megható volt. Ezután fokozatosan vettem vissza a szerepeket, ősszel már a Madách Színházban játszottuk Az Operaház Fantomját, de újra színre léptem a Kincsesszigetben is a Magyar Színházban. Az elmúlt hetekben pedig a Mary Poppins felújító próbái zajlottak.

Mekkora utat tettél meg az elmúlt másfél évben?

Hatalmasat. Én állandóan a jövőn kattogtam, miközben tudtam, hogy az egyik legnagyobb feladatom elengedni ezt a butaságot és a mának élni. Ez az időszak arra tanított meg, hogy ne rohanjak ennyire előre. Nehéz volt, még mindig tanulom, de már kevésbé vagyok aggódó a jövőt illetően.

Most formálod meg először Mary Poppinst, amiótaanyuka lettél. Másképp nyúlsz a szerephez?

Az elmúlt években is nagyon figyeltem a darab gyerekszereplőire, de most még inkább terelgetem őket, mert új gyerekek érkeztek az előadásba, akik nagyon édesek, de még nagyon kicsik. A próbán nemrég meg is jegyezték, hogy pont úgy rendezgetem, instruálom őket, ahogy csak egy anya tudja.

Rég nem nyitottad ki a varázstáskádat…

A vírus miatt nagyon régen, két éve nem játszottuk a musicalt… Izgultam, azon rágódtam, hogy vajon mennyit felejtettem, de a többiek ugyanebben a cipőben jártak. A testünkben, a torokunkban azonban ott volt elraktározva minden, és amikor megszólalt a zene a próbatetemben, az összes szöveg, dal visszatért. Milyen érdekes, hogy így vagyunk ’összerakva’.

„Megtörténhet bármi, hogyha hagyod” – énekeled a Mary Poppins egyik szólójában. Számodra ebben a pillanatban mi a legfontosabb üzenete a dalnak?

Arra vágyom leginkább, hogy végre megtaláljuk a nyugalmat, hogy vége legyen a járványnak, mert a feszültség, bizonytalanság folyamatosan bennünk van. Ha rajtam múlna, szívesen „hagynám”, hogy újra a régi életünket éljük, örülnék, ha megtörténne…

Az ünnepi hangulat talán segít megtalálni a nyugalmat.

Nagyon szeretem a karácsonyt, mi már hetek óta karácsonyi zenéket hallgatunk a családommal. Tavaly még kicsi volt a lányom, és idén szeretném még szebbé tenni az ünnepet, mert nagy meglepetés lesz neki. Imádja a fényeket, a feldíszített várost, ahol gyakran sétálnak a nagyszüleivel. Nekem a karácsony ugyanakkor a munkáról is szól, de valahogy karácsonykor máshogy játszunk, ilyenkor a színpadra is felköltözik az ünnep. Idén a Mary Poppins mellett a Muzsika hangjában, és a Valahol Európában c. musicalben is játszom a Magyar Színházban december végén.

Van olyan kedves karácsonyi emléked, tradíciód a családodból, amit te is tovább viszel?

Anyukám tiszteli a hagyományokat, mindig kézzel készítette az adventi koszorút, ehhez én is ragaszkodom. Mi sütünk, főzünk, sosem vásároljuk meg készen a menüt, úgy alakítjuk a napjainkat, hogy maradjon rá idő. Én ezt az egész folyamatot, a készülődést szeretem, mert nagyon sokat beszélgetünk közben. Erős családi bázis van mögöttem, hálát adok értük, nélkülük a színpadra sem térhettem volna vissza ilyen biztonságban.

Mary Poppins mágikus erejű figuráját, a gyerekirodalom felejthetetlen dadusának alakját az ausztráliai születésű angol Pamela Lyndon Travers, újságíró, színésznő, táncosnő találta ki. Évtizedeken át írta, regénnyé, sőt regénysorozattá formálta az epizódokat, még 90 évesen is dolgozott rajta.

1964-ben film, majd 2004-ben Travers történetei és a film alapján színpadi musical született. A szövegkönyvet Julian Fellowes készítette, a zenét Richard M. Sherman és George Stiles szerezte, a dalszöveget Robert B. Sherman és Anthony Drewe írta. Azóta a világ színpadairól levehetetlen, rengeteg díjat nyert sikerdarabbá vált, felnőttek és gyerekek gyönyörűségére. A siker titka az az utánozhatatlan báj, amellyel a musical egybeötvözi a környező világ hétköznapjait a tündérmesék varázslatával…

A musicalt a Madách Színházban december 22-én immár 400. alkalommal tűzték műsorra Szirtes Tamás rendezésében! A jubileumi előadáson szinte mindenki fellépett, aki az elmúlt 399 alkalommal hozzájárult az előadás sikeréhez, Mahó Andrea mellett Auksz Évát és Simon Boglárkát is láthatták a nézők Mary Poppins szerepében.