gate_Bannergate_Banner
Szikszai RémuszBors néniFöldes EszterHuzella JúliaVenczel VeraGijs Naber
  • facebook
  • instagram
  • 2021. október 25., hétfő
    banner_bigBanner4

    Meghalt Szersén Gyula

    2021. március 17., szerda 21:49

    Elhunyt Szersén Gyula Jászai Mari- és Tolnay Klári-díjas színművész. 

    Szersén Gyula 1940. november 22-én született Budapesten. 1965-ben szerzett oklevelet a Színiakadémián, de már 1958-tól szerepelt az Állami Déryné Színházban illetve a Vígszínházban.

    A kérdésre, miért választotta a színészetet, egy interjúban úgy válaszolt: “Én mindig a humán tantárgyakhoz, például a történelemhez vagy a magyar irodalomhoz vonzódtam. Már diákkori első nagy élményeim is a regényekhez köthetők, már akkor is vizuális típus voltam, és olvasás közben elképzeltem a leírtakat, a tájat, a szereplőket és azok küllemét.

    Az én mesevilágom úgy kerekedett körém, mintha az olvasott történetekben éltem volna.

    Ebben a közegben már gyerekkoromban is játszottam, ott töprengtem és izgultam például Bornemissza Gergely mellett. A hasonló könyvélmények adták az alapot a színészethez.”

    A színész korábban az Origo-nak elmondta, a főiskolán szakmailag Gáti Józseftől tanult sokat. “Arra tanított minket, hogy belülről, teljes mélységében meg kell érteni a megírt szöveget, mielőtt megtanulnánk kívülről fújni. Tökéletesen igaza volt, mire végeztem az iskolával, háromszáz verset tudtam kívülről – és belülről is. Egyébként nagyon erős osztályunk volt. Akiket mindenki ismerhet: Almási Éva, Csomós Mari, Szabó Éva, Csikós Sándor, Juhász Jácint, Kozák András, Szilágyi Tibor. (…) Szerencsém volt, abban az évben törölték el azt a kötelezettséget, mely szerint a friss diplomásoknak két évet vidéken kell töltenie.

    Ugyanakkor Bitskey Tibor átszerződött a Vígszínházba a Nemzetitől, és kellett helyette egy jóvágású naturburs.

    Egri István, a nagyszerű színész-rendező is támogatta a szerződtetésemet, aki ugyancsak a Nemzeti tagja volt” – mesélte Szersén Gyula.

    A Jászai-díjas színművész közel négy évtizedig volt tagja a „régi” Nemzeti Színháznak. 2015-ben úgy nyilatkozott: “Egészen 2005-ig, 40 éven keresztül léptem fel a Nemzeti színpadán, de visszavonultam, mert bevallom, elég volt.

    Egy idő után be kellett fejezni, hogy úgy emlékezzenek rám, ahogyan én szeretném.”

    Arra a kérdésre, hogy kik voltak a legmeghatározóbb emberek az életében, Szersén Gyula így válaszolt: “A Nemzeti Színházban Sinkovits Imre volt a barátom és a mentorom, akivel nagyon sok darabban játszottunk együtt. Mások mellett Básti Lajos, Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc, Lukács Margit voltak a partnereim. Akkoriban még összeszokott társulatok voltak: ismertük egymás rezdüléseit, mozdulatokból megértettük egymást. A klasszikus drámák mellett vígjátékokat is játszottunk.

    Minden színháznak megvolt a maga arculata, és nem ez a mai „szakadt farmer, tornacipő” színház volt a jellemző. Volt igazi jelmez, smink, és ha felment a függöny, sokszor már magát a díszletet is megtapsolták a nézők.

    Manapság ott lóg a létrán három zokni, két trikó, és ez a díszlet. Ez már nem az én világom. Többek között ezért vonultam vissza tíz éve. Kifordítják a darabokat, és sok író rosszul lenne, ha látná, mivé alakították a művét. Pedig nem kell mindent aktualizálni: erre a korra kell aktuális darabokat írni, nem a régieket kell a felismerhetetlenségig modernizálni.”

    Színpadi szerepeinek a száma jócskán meghaladja a százat, játszott a Danton halála (Hermann), Az ifjúság édes madara (Stuff), a Coriolanus (Calvus), a Czillei és a Hunyadiak (Hunyadi László), a Tartuffe (Damis), a Tévedések vígjátéka (Ephesusi Antipholus), A félkegyelmű (Rogozsin), az Athéni Timon (Lucius szolgája), az Ivanov (Lvov Jevgenyij Konsztantyinovics), a Rómeó és Júlia (Páris; Montague), a Rosencrantz és Guildenstern halott (Horatio), a Kényeskedők (La Grange), az Amphithryon(Jupiter), a Rokonok (Dr. Kopjáss István), a Lear király (Edgar), A királyasszony lovagja (Don Antonio Ubilla; Don Salluste de Bazan), a Tamás bátya kunyhója (Tamás bátya), a II. Richárd (Bagot), a IV. Henrik (Poins), A vihar (Adrian) című előadásokban.

    Számtalan televíziós és rádiós produkcióban is főszerepek sorát alakította, valamint olyan filmekben láthatta a közönség, mint a Jancsó Miklós rendezte Szegénylegények, vagy a Gaál István által jegyzett Sodrásban.

    A szinkronstúdiókban pedig olyan külhoni sztároknak kölcsönözte hangját, mint Charles Bronson, Paul Newman, Terence Hill vagy éppen az Enterprise űrhajó Kirk kapitányát alakító William Shatner. Utóbbi munkái kapcsán Szersén Gyula 2018-ban átvehette a szinkronszakma által adományozott Életműdíjat. 

    Fotó: Origo

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2021 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka