Október 10-én mutatta be az évad első előadását, a Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című Camoletti-vígjátékot a Vörösmarty Színház Bagó Bertalan rendezésében.

A Vörösmarty Színház beszámolója:

A premier előtt Szikora János igazgató üdvözölte a régen látott közönséget. A helyzet abszurditása – a rengeteg maszkos néző látványa – a direktort is zavarba ejtette, már-már sci-fibe illő képhez hasonlította a nézőteret. 

Szikora János beszédében örömét fejezte ki, hogy teltház előtt mutathatták be az első előadást, megjegyezve, hogy a Covid mellett a másik ijesztő jelenség napjainkban a félelem. Szerencsére a táblás házat látva az emberek továbbra is kíváncsiak a színházra és értékes élményekkel szeretnének gazdagodni ezekben a nehéz időkben is. 

Végezetül a 70. születésnapját pont a premier előtti napon ünneplő Jászai-díjas rendező, érdemes művész arra biztatta a közönséget, hogy vigyék hírét, hogy a színház biztonságos, és a csodálatos pillanatokért érdemes eljönni. 

A főszereplő Sághy Tamás, egy negyvenes, menő sztárépítész szerepében sodródik egyik nőtől a másikig: „Három menyasszonya van, és egy ideig olajozottan működik a rendszer. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy ez a három nő egyszer csak beállít, plusz az egészet megspékeljük egy baráttal is, s akkor aztán végképp elkezdődik az őrület.

A téboly három alappillére a három utaskísérő. Kiss Diána Magdolna a hidegvérű angol, Janet szerepében irányítja Bernard-t, és úgy érzi, sikeres lesz az előadás: „Nagyon régen voltunk közönség előtt, én belül azt érzem, hogy sikerünk lesz vele, és sokat fognak kacagni a nézők. Szerintem elérjük vele a célt, mert most épp itt az ideje, hogy nevessünk, és ne szomorkodjunk.” 

Varga Lili, Judith szerepében egy igazi fekete özvegy (vagy csak szeretne azzá válni), aki végül teljesen más útra lép, mint azt az elején gondolnánk: „Úgy gondolom, hogy ebben az időszakban, ami most ér minket, szükség van arra, hogy az ember egy estére kikapcsoljon, kicsit kiszakadjon a hétköznapokból, és nevessen. Ha ez sikerül, én már boldog vagyok.”

Ladányi Júlia pedig Jacqueline-ként, a hisztérikus francia kis hölgyként lubickol: „Rettentően élvezem. Csodálatos élmény egy ilyen vígjátékot próbálni, főleg ilyen profi emberekkel.”

A vígjáték alapkellékéért, a ritmusért Bagó Bertalan rendező felel: „Azt gondolom, hogy a nevetés meg a sírás két olyan katartikus dolog, ami felszabadítja az embert. Van benne egy kis társadalomkritika, de igazából azon nevetünk, hogy pórul jár az az ember, akinek három csaja van, és drukkolunk annak, aki kisemberből lesz nagy, és még a nőkből is kijut neki. Ez egy olyan paradigma az emberek szemében, amin tudnak nevetni.”

Az őrületet Bertha szerepében Varga Mária, Robert szerepében pedig Egyed Attila fokozza.