Mérföldkövet jelent-e, ha elkészül egy színház etikai kódexe?
2021. április 21., szerda 10:25
Csőre Gábor színész, Gemza Péter, a debreceni Csokonai Színház igazgatója, dr. Rihay-Kovács Zita, a Független Előadó-művészeti Szövetség ügyvezető titkára beszélgetett Seres Gerda újságíróval a Vígszínház és a Csokonai Színház etikai kódexének létrejöttéről.
Mérföldkövet jelent-e, ha elkészül egy színház etikai kódexe? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az elkészítésénél? Mi a cél a létrehozásával? Milyen megtörtént események ellenében, és milyen jó gyakorlatok érdekében készül el?
A beszélgetésről több beszámoló is született, a témában pedig az egyik résztvevő, dr. Rihay-Kovács Zita a Színház.net oldalán írt bővebben.
„Az etikai kódexek létrejötte azért is fontos, mert rávilágítanak arra, hogy az intézményvezetők felismerték, nekik ezzel feladatuk van. Ezek az iratok nem csak és kizárólag a munkavállalót védik, hanem segítséget nyújtanak a munkáltatónak is, hiszen eddig nem tudtak mire támaszkodni, miként eljárni. Ahogy Rihay-Kovács Zita is megfogalmazza, ezeknek a kódexeknek nem az a céljuk, hogy minél több eljárás szülessen, hanem hogy az emberek elkezdjenek gondolkodni azon, mit tehetnek meg a kollégájukkal.
Ezek a kódexek így a megelőzésben is segítenek, szükség esetén pedig egy hivatalos eljárási rend alapján vizsgálhatják ki a panaszokat. Így a sértettek is érvényesíteni tudják az érdekeiket, és a vádlottakat sem állítják azonnal pellengérre”
„Csőre Gábor színművész, aki szakszervezeti vezetőként vett részt a Vígszínház etikai kódexének kidolgozásában, a Kultúra.hu beszámolója szerint úgy vélte: a színházban munka közben bizonyos határokat át kell lépni, vékony mezsgyén egyensúlyoznak.
„A színész a testével, a lelkével dolgozik, amit könnyű megsérteni.”
Gemza Péter hozzátette: – Mi ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy a művészetért dolgozunk, de védjük az emberi méltóságot. A debreceni Csokonai Színházigazgatója szerint az etikai kódex elindíthat egy kommunikációs-oktatási folyamatot, és
„ha elkezdődik a diskurzus, akkor előrelépést értünk el. A lényeg, hogy olyan közeget teremtsünk, amelyben az ilyen típusú visszaéléseket lehet jelezni.”
dr. Rihay-Kovács Zita a felvetésre, hogy miért éppen most indult el az erről szóló gondolkodás, elmondta: az elmúlt években nyilvánosságra került esetek hatására mindannyian változtunk, ez is egyfajta emancipáció. A Kultúra.hu beszámolóját ITT érheti el.
„Az elmúlt években akkor került szoba az etikai kódexek fontossága, amikor hiányoztak. Amikor nem volt hova nyúlni. Most végre az a hír, hogy újabb két színház merőben más okból és más úton jutott el a saját etikai kódexe megfogalmazásához, amelyben a munkaközösség és a nyilvánosság felé egyaránt közvetíti elkötelezettségét az emberi méltóság védelme iránt.
Az etikai kódex elfogadása a munkának nem a végét jelenti, hanem egy állomását.
Nemcsak azért, mert mindkét intézmény tervezi, hogy egy év elteltével a tapasztalatok alapján felülvizsgálja a dokumentumokat, hanem azért is, mert legyen bármilyen részletes egy szabályzat, önmagában nem elégséges a biztonságos munkahelyi légkör kialakításához és megőrzéséhez. Rendszeres érdemi tájékoztatás, a veszély felismerését, az egymásra figyelést, egymás támogatását segítő képzések, munkahelyi fórumok segíthetik azt, hogy az ezekben a kódexekben meghatározott elvek és értékek érvényesüljenek a munkahelyi kapcsolatokban, legyen szó színházról vagy bármilyen más munkahelyről” – hívja fel a figyelmet dr. Rihay-Kovács Zita abban a publikációban, amelyben összeveti a Vígszínház és a Csokonai Színhát etikai kódexét.
Az összehasonlítást ITT olvashatja.
A szóbanforgó etikai kódexeket ITT érheti el: