Molnár Piroska kapta a Psota Irén-díjat

A Psota Irén Alapítvány Almási Éva, a Nemzet Színésze kezdeményezésére jött létre 6 éve, és minden esztendőben pénzjutalommal járó díjat adományoz Psota Irén emlékére annak a színésznőnek, akinek színpadi sokszínűsége, tehetsége Psota örökségéhez méltónak bizonyul.

Molnár Piroska / Fotó: Tóth Berta, Színház Online
Molnár Piroska / Fotó: Tóth Berta, Színház Online

Az első díjátadó gálát 2017-ben tartották a Madách Színházban, az elmúlt években azonban a Rózsavölgyi Szalon ad helyet az ünnepségnek. Hegyi Barbara, Hernádi Judit, Für Anikó és Takács Kati is elnyerték már a díjat, amit 2020-ban a pandémia miatt nem adták át.

Idén az elismerés Molnár Piroskát, a Nemzet Színészét, a Thália Színház művészét illeti.

Laudációjában Ascher Tamás a „vidék gyermekének” nevezte a művésznőt. „Nagy adomány egy színházi ember életében, ha végig kísérheti nagyszerű emberek, művészek kibontakozását” – mondta a rendező, viccesen megjegyezve, hogy az „elejéről” lemaradt. A rendező felvetette a kérdést: hány impulzus teszi ki az embert – Piroska esetében a vidéki levegő, a játszótársak és a mesterek. Valamint a hang és a muzikalitás adománya.

Egy anekdotát is megosztott a jelenlévőkkel, amikor leteremtett egy taxist, és olyan hangon szólt hozzá, hogy a sofőr remegett, mint a kocsonya. „Ilyen lehetett, amikor Jászai Mari taxit hív” – zárta sorait Ascher Tamás, megköszönve a közösen eltöltött elmúlt 50 évet – számolt be a Fidelio.

Ascher mellett Hegedűs D. Géza színész-rendező, a Psota Irén Alapítvány kuratóriumának tagja is köszöntötte a művésznőt, és megemlítette, hogy a POKET kötet formájában már elérhető Psota Irén szerkesztett önéletrajzi írása.

Jordán Tamás egy Tóth Árpád-verset mondott el az ünnepelt tiszteletére, Novák János egy saját szerzeményt, egy Ady-dalt énekelt “Biztató a szerelemhez” címmel, Pogány Judit pedig közös előadásukból, Örkény Macskajátékából adott elő egy monológot, melyben ő Orbánnét, Molnár Piroska pedig Gizát játssza. 

Molnár Piroska a Kultúra.hu-nak elmondta: harmad- vagy negyedéves volt a színművészetin, amikor a Madách Színházban együtt játszott Psota Irénnel. Hozzátette, valahol a felvétel is megvan, mert akkoriban a televízió is közvetítette az előadást. „Édesanyám, szegény, a halála előtt ezt látta utoljára. Boldog volt, hogy mégiscsak színésznő lett belőlem” – fogalmazott.

Forrás: Rózsavölgyi Szalon, Fidelio, Index.hu, Színház Online, Kultúra.hu, Rózsavölgyi Szalon

Fotó: Szkárossy Zsuzsa