„Nagy kísérlet, tudok-e rendezőként közeledni egy másik író szövegéhez” – Interjú Tasnádi Istvánnal
2020. október 16., péntek 08:23
Péterfy-Novák Éva regényéből az Apád előtt ne vetkőzz-ből készít tabudöntögető előadást az Orlai Produkciós Iroda a Füge Produkcióval együttműködésben. A darabot, melynek bemutatója október 15-én lesz a Kaszásdűlői Kulturális Központban, Tasnádi István rendezi Péterfy Bori és Pataki Ferenc szereplésével. Az előadás a Jurányi Ház kamaratermében november 3-tól látható. Tasnádi Istvánnal készített interjút Bordás Katinka.
Másodjára foglalkozol Péterfy-Novák Éva regénnyel. Először az Egyasszonyt adaptáltad színpadra, most az Apád előtt ne vetkőzz-t. Mi fog meg az ő műveiben?
Az Egyasszony-ra és az Apád előtt ne vetkőzz-re is Orlai Tibor, az előadások producere hívta fel a figyelmemet. Az Egyasszony esetében megfogott az elképesztően erős drámai történet, Éva saját története, ami eredetileg egy szerkesztett blogként jelent meg. A valóság ereje, és a megélt nehézségeknek pőre és szikár tudósítása jellemzi általában véve az ő szövegeit. Nem az irodalmiasságon van a hangsúly, hanem azon, hogy elmeséljen egy igazi, emberi történetet. Az Apád előtt ne vetkőzz áldozatokkal készített interjúk alapján íródott, és nyilván személyes érintettség is van benne. A dokumentarista szövegből drámai erő sugárzik. Nem fikció vagy költői gondolatkísérlet, hanem a brutális valóság. Éva teljesen elfogulatlanul belesétál a legkeményebb helyzetekbe, hogy körülnézzen és tudósítson, szokatlan merészség van benne, és általában szokatlan helyekre is visz. Akármennyire borzalmas, ugyanakkor érdekes is ez a világ, és nem csak a felszínét mutatja, hanem elemző és elfogulatlan módon tudósít a mélyből, jelen esetben a tudattalan vagy az ösztönélet mélyéből. Az Apád előtt ne vetkőzz-ben nem csak az egykori bántalmazott kislány monológját halljuk, hanem az elkövetőt is, akit pedig gyerekkorában bántalmaztak, és nagypapaként folytatta ezt a családon belüli erőszakot, a szeretet nevében. Annyira zavarba ejtő ennek a tükröztetése, hogy a szeretet nevében milyen borzalmakat lehet elkövetni, hogy nem hagy minket nyugodni, és rágódunk rajta. És azt reméljük, hogy a néző is elgondolkodik az előadás után.
Az adta magát, hogy te rendezd az Apád előtt ne vetkőzz-t?
Tibor kezdetben csak annyit mondott, hogy ha tetszik, írjak belőle egy színpadi adaptációt, mint az Egyasszonynál. Végül a sokszereplős, memoárszerű visszaemlékezésből lett egy kétszereplős darab. A koncepció miatt, hogy egy férfi és egy nő felváltva játssza el az áldozatot és az elkövetőt, gyakorlatilag egy rendezőpéldány született, így adta magát, hogy én is rendezzem meg az előadást. Ez egy nagy kísérlet és újdonság nekem is, hogy tudok-e rendezőként közeledni egy másik író szövegéhez, mert eddig csak a saját darabjaimat rendeztem.
Engeded Évát belefolyni a munkába?
Ez a munka bizalmon alapul, legalábbis én így fogom fel. Szerencsére így van ezzel Éva is. Az olvasópróba előtt leültünk több körben beszélgetni, voltak bizonyos szálak, amiket ő nagyon szeretett volna viszontlátni a darabban, én meg elmondtam, hogy azok miért nincsenek benne. Volt, amiről ő győzött meg, hogy mégis ott a helye, és volt, amiről le tudott mondani. Egyszer már bekukkantott egy próba végére, ma pedig végignézte az előadást.
Péterfy Bori és Pataki Ferenc játsszák az előadást. Miért őket választottad?
Bori tulajdonképpen adott volt, már a felkérés is úgy szólt, hogy ő szívesen eljátszaná ezt a szerepet. Ettől még nagyobb kedvem lett az egészhez. Borival régóta dolgozunk együtt, a Krétakörben kezdtük, majd az Időfutárban folytattuk, illetve a Terápia c. sorozatban írtam neki egy szálat. Az elmúlt években időről időre összesodort bennünket a közös munka, de még sosem rendeztem őt, ez is újdonság lesz. Nagyon szeretem, ahogy ő létezik a színpadon, az a tudatosság és érzékenység, ahogy játszik. Ez a próbaidőszak végképp meggyőzött arról, milyen elképesztő eszköztárú, érett színésznő lett. Az alterdívaság is egyfajta szerep, amit elképesztően profin csinál, de amikor színpadra lép, le tudja tenni. Ferivel nem dolgoztam korábban, de egy castingon már találkoztunk, meg is kapta a szerepet, csak aztán nem valósult meg a film. Bár szerep szerint itt egy nagypapát kellene játszania, olyan középkorú férfi színészt kerestem Bori mellé, aki korban és kisugárzásban is hozzá való. Az Apád előtt ne vetkőzz pedofil történetében zsigerileg elutasítanánk mindent, és közben látjuk ezt az emberpárt a színpadon, akik tulajdonképpen tökéletesen egymáshoz valók, és ennek egy elképesztő belső feszültsége van. Valahogy empatizálni tudunk azzal a vággyal, amit erkölcsileg el kell utasítanunk, és ez feszültséget hoz létre, ami folyamatosan dolgozik az emberben, miközben nézi az előadást. Ez extrán izgalmassá teszi, azzal szemben, hogy ha mondjuk látnánk egy perverz öregembert meg egy kislányt a színpadon.
November 3-án mutatjátok be a darabot a Jurányiban. Mennyire ismered a Házat?
A próbafolyamat első fele a Jurányiban zajlott, és őszintén mondom, nagyon jólesett ott lenni. Mondtam is Kulcsár Vikinek egy udvaron tartott stábértekezletük után, hogy nézzen körbe, hogy kik ülnek ezeknél a kerti asztaloknál, gyakorlatilag a Nemzeti büféje lehetne jobb időkben: Mucsi Zoltántól kezdve Szikszai Rémuszon keresztül Benkó Bencééken át Duda Éváékig. Fura, hogy ez így alakult, de eddig nem dolgoztam még a Jurányiban, csak nézőként jártam ide, így jó volt végre ennek az alkotóműhelynek a részese lenni. Délelőtt 10-ig mindenki elvolt az udvaron, aztán, aki tudott, bement egy tanterembe és próbált, csinálta a maga dolgát. Nagyon jó közege volt a próbaidőszaknak a Jurányi, és reméljük, novembertől az előadásnak is az lesz.
Bordás Katinka
fotó: Szöllősi Mátyás