Sok mindenkinek kellett újrakereteznie az életét az utóbbi hónapokban, a karantén az előadóművészeket különösen hátrányosan érintette. Három színész, Pelsőczy Réka, Lestyán Attila és Kerekes Viktória mesélt az elmúlt hónapjairól Gyárfás Dorkának a WMN oldalán.

A WMN Lestány Attilát és Kerekes Viktóriát is kérdezte, az ő történetükről ITT olvashat.

„Tulajdonképpen jó ideje érzem, hogy megingott a föld a lábunk alatt, minden bizonytalanná vált. Kirobbant a színházunkban a zaklatási ügy, ami aztán politikai üggyé vált, és a személyes életemben is történtek változások. Február végére mindez úgy jött ki rajtam, hogy iszonyúan elfáradtam. Olyan lettem, mint egy bogár, amelyik veszélyhelyzetben lemerevedik, tetszhalott állapotba kerül, hátha akkor nem történik nagyobb baj. Így amikor márciusban leállt az egész világ, én úgy éreztem, mintha másképp nem is történhetett volna. Teljesen természetesnek tűnt” – mesélte Pelsőczy Réka, a Katona József Színház művésze, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára.

Talán éppen ezért a karantén sem viselte meg: „Jólesett, hogy nem kell kimozdulnom, és azokkal vagyok, akik igazán fontosak. Végig nagyon tevékeny voltam: lefordítottam egy színdarabot, amit soha azelőtt nem csináltam, lefestettem a teraszkorlátot, és azt tervezgettem magamban, miről kell majd utána a színházban beszélni, mi van a levegőben. Tevékeny ember vagyok, úgyhogy egy percig sem éreztem úgy, hogy ne tudnék magammal mit kezdeni.” 

A karantén alatt kereste meg Koniorczyk Bori, a Hosszúlépés, járunk? városi séták egyik alapítója, hogy lenne-e kedve irodalmi sétákat vezetni, mert azt a karantén alatt is lehet. Ő pedig igent mondott, és annyira megtalálta magát benne, hogy nemcsak nyáron, de még ősszel is ezzel telnek majd a hétvégéi.

„Csodálatos, hogy a nagy íróink életével és munkásságával foglalkozhatom, és róluk mesélek az embereknek – ez most kielégít művészileg, sokkal inkább, mintha elmentem volna egy sorozatba olyan szerepet játszani, ami nem annyira érdekel” – mondja.

Közben Bori és a párja megnyitották a kávézójukat is a Normafán, ahol szintén volt lehetősége kipróbálni magát. „Erre egy barátom azt mondta: »Hát, nem sokáig bírtad Masni nélkül« – Masni ugyanis egy szerepem volt a Portugál című darabban: egy kocsmáros lány, akit 22 évig játszottam, tavaly vettük le a műsorról.” Itt viszont most épp az jelentett élményt, hogy ez nem szerep, és nem kell „szerepelni”.

„Miközben nagyon fontosnak tartom azokat a változásokat, amik felé elindultunk (#metoo, genderkérdések, hatalommal való visszaélés, black lives matter, stb.), és hogy éljünk a jogainkkal, felelősséget vállaljunk, és ki tudjunk állni magunkért, azért meg is ijesztenek a végletek, amik ezekkel a folyamatokkal járnak. Mindez arra késztet, hogy semmi másra ne vágyjak, minthogy visszahúzódjak egy faluba, egy kis házba, és ott, mondjuk, fűszernövényeket termesszek. (…)” – árulta el Pelsőczy Réka.

A WMN Lestány Attilát és Kerekes Viktóriát is kérdezte, az ő történetükről ITT olvashat.