“Rózsákat ültetek, ha kell, akár az aszfalton is” – Esztergályos Cecília 80 éves

Ma, január 26-án tölti be nyolcvanadik életévét Esztergályos Cecília, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.

A ma is fiatalos lendületű színésznő Budapesten született. Apai nagyapja a múlt század első felében országgyűlési képviselő, szerkesztő, apja orvos volt, bátyja, Esztergályos Károly rendező lett.

Vámos László: Vőlegény (1982) / Schütz Ila (Mariska), Esztergályos Cecília, Agárdi Gábor, Pregitzer Fruzsina és Psota Irén

Már kiskorában kiderült, hogy egy kicsit más, mint a hasonló korú gyerekek: csak a bohóckodáson, rosszalkodáson, maga és mások szórakoztatásán járt az esze. Kilencévesen lett az Állami Balettintézet növendéke, s miután kitűnő eredménnyel végzett a klasszikus balett főtanszakon, 1960-tól három évig Eck Imre világhírű Pécsi Balettjének volt a szólistája.

“Szabó István leforgatta velem a Te című rövidfilmet, játszottam a Tücsökben, A pénzcsinálóban, Az aranyfejben. Érdekes, értékes lett számomra a színészet. És megsértődtem. Londonban vendégszerepeltünk, be kellett ugranom a karba, de csak úgy vállaltam, ha itthon visszakapom a szóló szerepeimet. Aztán ki voltam írva a próbatáblán: megint a karban. „Mama, hazamegyek!” – írtam édesanyámnak, és húszévesen hazatértem” – mesélte egy interjúban.

1964 és 1968 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ezután másfél évtizeden keresztül a Kazimir Károly vezette Thália Színházban játszott.

1984-től 2005-ig – egy 1990-1991-es veszprémi kitérővel – a Nemzeti Színház tagja volt, ahol Vámos László és Sík Ferenc keze alatt játszhatott, 2005 és 2011 között a József Attila Színházhoz fűzte szerződése.

2014-től az Újszínház társulatának tagja, emellett több helyen vendégszerepelt, illetve játszik jelenleg is.

Komikai alkata és magas fokú mozgáskultúrája főként vígjátékokban érvényesül, színházi bemutatóinak száma meghaladja a százharmincat.

Emlékezetes alakításokat nyújtott a Miss Arizona, az Osztrigás Mici, A kaktusz virága, a Csárdáskirálynő, a Szellemidézés, A hattyú, A hölgy fecseg és nyomoz, az Othello Gyulaházán, a Vörös malom, A Bermuda háromszög botrány, a Sose halunk meg, a Mici néni két élete című színpadi előadásokban.

“Rájöttem, hogy nincs értelme komédiázni. Játszani, azt igen, azt nagyon szeretek. De nem megjátszani. Nem szabad a rosszhoz is jó képet vágni. Ma már kerek perec megmondom a véleményemet. Fárasztó folyton úgy tenni, mintha minden rendben lenne” – vallja.

Budapest, 2001. augusztus 28. Az Újpesti Színház szeptember 1-jén mutatja be Jean Letraz és Szenes Iván: Tombol az erény címû zenés mûvet Bodrogi Gyula rendezésében. A képen: Esztergályos Cecília. MTI Fotó: Sándor Katalin

Több önálló estje volt, 2017-ben az Újszínházban mutatta be Meddig vagyok?! című műsorát, amelyben színes és mozgalmas életpályájának legjavából adott ízelítőt, fénykép-, film-, színházi és tévéfelvételek segítségével mutatta be a pályán töltött hat évtizedét sok humorral, dallal, verssel, prózával fűszerezve.

Ahogy ő fogalmazott: rendhagyó életemet mutatom be, melyet erősen befolyásolt, hogy “fordítva vagyok bekötve”. A mottóm: “Járatlan utat a jártért el ne hagyd”, s miközben tudom, hogy “ilyen vagyok, ilyen…”, ennek ellenére “nem bánok semmit sem!”.

A film számára Szabó István fedezte fel Te című, 1961-ben készült rövidfilmjében. Ezt követően olyan alkotásokban szerepelt, mint az Álmodozások kora, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, a Fiúk a térről, a Régi idők focija, az Illatos út a semmibe, A Pendragon-legenda, az Ajándék ez a nap, a Vámmentes házasság, a Kojak Budapesten, a Boldog születésnapot, Marilyn, a Felhőjáték, a Meteo, az Amerikából jöttem, az Aglaja és a Férfikor.

Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné szerelme / Esztergályos Cecília és Mácsai Pál

Több tévéfilmben és olyan nagy sikerű sorozatokban játszott, mint a Princ, a katona, a Bors, a Felelet, a Nyolc évszak, a Privát kopó vagy a nyolc és fél évig futó Família Kft. című tévés szappanopera.

Ennek kapcsán elmondta:

“Sokan megpróbáltak lebeszélni róla, de ellenálltam. És szerettem minden percét, mert imádok szórakoztatni, a középpontban lenni. Ezt pedig a Família Kft-nél megkaptam Gát Gyuritól és Szurdi Mikitől. Az élet engem igazolt, hiszen manapság a legfelkapottabb színészek is napi sorozatokban játszanak.”   

“El tudja képzelni valaki is, hogy Cilinek nem jár mindig valami újdonság a fejében? Kétlem. Ha nem játszott, tévésorozatba vágott bele. Részben a sajátjába, a Família Kft-be, amit a kilencvenes években láthattunk, aztán a Gyurkovics Tibor szatírájából készült Szálka hal nélkül című bohózatsorozatban. Különös humora, ami már-már a szertelenség határán mozog, de mégis megfékezve adja a clownság szívderítő hatását. Cili derűje, humora átsüt még a drámai jeleneteken is. Jól tudom, mert a veszprémi színházban játszott Adáshiba Bódog mama szerepében megtapasztaltam” – írja róla Szakonyi Károly friss laudácjában, a Kultúra.hu oldalán.

Pályája során számos elismerésben részesült. Megkapta a Jászai Mari-díjat (1974), a Filmkritikusok díját (1979, 1981), a San Remó-i Fesztivál legjobb női alakítás díját (1981), a Chicagói Ezüst Hugó-díjat (1981), az érdemes művész (1982) elismerést, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, polgári tagozat (1996), valamint a József Attila-gyűrűt (2008). 2012-ben Pécsi Sándor-díjjal jutalmazták.

 A felvétel a Pendragon legenda című film forgatásakor készült. Esztergályos Cecília színművésznő és Bujtor István színművész. / Fotó: Fortepan

2013-ban kiváló művész címben részesült, 2017-ben megkapta a legjobb női főszereplő díját a VI. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon.

2018-ban Kossuth-díjjal tüntették ki utánozhatatlanul energikus stílusával, kifinomult mozgáskultúrájával minden szerepét egyedivé varázsoló, nagy népszerűségnek örvendő alakításai, színpadon, filmvásznon és a televízió képernyőjén egyaránt sikeres pályafutása elismeréseként. 2020-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották.

„Sosem ülnék semmittevésben a babérjaimon: az a típus vagyok, aki nem adja meg magát a gondjainak, inkább rózsákat ültetek, ha kell, akár az aszfalton is”

– nyilatkozta. Szabadidejében két hobbijának, a kerámiaszobrászatnak és a festészetnek hódol. Számos kiállításon szerepeltek munkái, a budapesti nagy galériák mellett az ország több városában bemutatkozhatott. Lemezei is jelentek meg: Ha nagy leszek (1986), Bohócbál (1989), A hétfejű tündér (1996), és videókazettája Női praktikák (1998) címmel. 1986-ban jelent meg Adj békét, Uram! című könyve.

Esztergályos Cecília örül, hogy kora ellenére nagy szerepeket játszhat, s mostanában nagyobb gondja nincs az egészségével. Úgy tartja, optimizmusa tartja fiatalon, és humora segített megőrizni ifjúkori lendületét.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas örökifjú színésznő a mai napig több darabban szerepel, továbbá a TV2 legújabb napi sorozatában, a Hazatalálszban is látható.

Új premierrel készülünk, aminek a bemutatója február 24-én lesz. Dörner György, a színház igazgatója meglepetésként ajándékozza ezt a jutalomjátékot, amelynek a címe Se itt se ott, a közvetlen partnerem pedig Tordai Teri

– mesélte a színésznő az ATV-nek, aki az elmúlt nyolcvan évére visszatekintve hálát érez azért, hogy megszületett, ahogy a családjáért is. “A papámnak volt egy mondása: elsők között az első legyél. Ezt mindig szem előtt tartottam egész életem során. Remélem, most is látja, hogy megfogadtam, és próbálom betartani ezt. Persze, nem minden úgy sikerült, ahogy szerettem volna, de azoknak így kellett lennie”.

Sal Endre legfrissebb interjújában, a Mandineren a színésznő úgy fogalmazott:

“Reggel négykor-ötkor kelek, és minden nap gyógytornázom. Néhány évvel ezelőtt azt gondoltam, húszéves vagyok, egy rossz mozdulat után a csípőmet operálni kellett, de akkor hamar felépültem. Két hónap múlva a Sári bíróban játszottam, azonban a tapsrendnél ismét jelzett a csípőm, újabb négy hónap kihagyás következett. Az orvosok azt mondták, itt a vége, fuss el véle, ön kész van művésznő! Kaptam egy bandázst, ami tartotta a combomat, hogy egyáltalán tudjak lépni. Aztán megtaláltam a baleseti sebészeten dr. Sződy Róbert ortopéd szakorvost, aki megmentett az életnek, a színpadnak, a világnak.”

Azt is hozzátette: “Az öregedésnek sajnos nincs ellenszere, desokat jelent, ha az ember örül az életnek, annak is, ha reggel felébred és fel tud kelni az ágyból. Örülni kell mindennek, a kis szerepeknek ugyanúgy, mint a nagyoknak.”

Lemezei is jelentek meg: Ha nagy leszek (1986), Bohócbál (1989), A hétfejű tündér (1996), és videokazettája Női praktikák (1998) címmel. 1987-ben jelent meg Adj békét, Uram!, 1994-ben pedig Meddig vagyok? című önéletírása.