Rudolf Péter: „A születésnapomon tudatosult bennem, hogy meg kell tanulnom a jelenben élni”
2021. október 3., vasárnap 16:02
A népszerű színészt, a Vígszínház igazgatóját, aki immár 40 éve van a pályán, nemrég a Halhatatlanok Társulatának tagjául választották. Ennek kapcsán kérdezte a BEST.
Tehetségét számos díjjal elismerték már, az örökös tagság mégis olyan mérföldkő számára, ami után akarva akaratlanul is számot vet az életével.
„Olyan elképesztő, mintha egy utcát neveztek el volna rólam. Elképzelem, hogy majd húsz, harminc vagy negyven év múlva itt, az Operettszínház előtt andalognak az emberek, ránéznek a lábnyomomra, és megkérdezik, hogy ki volt az a Rudolf Péter” – nyilatkozta a színművész, aki sikerei mellett a kezdeti nehézségeket sem felejti.
„Mintha csak tegnap történt volna, hogy jelentkeztem a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Persze nem vettek fel elsőre, amin teljesen megdöbbentem, mert elkényeztettet kisvárosi üdvöskeként azt hittem, sikerülni fog. Ez volt életem első kudarca, de most már utólag bevallhatom, hogy nagyon jót tett az a pofon. Igaz, akkor ezt nem így éltem meg. Általában minden csak később, utólagosan nyer értelmet az életemben. Ha belegondolok, hogy a Cha-cha-cha, a Szerencsés Dániel és a Jób lázadása című filmeket két év alatt forgattam le, akkor igencsak megdöbbenek, hisz az egyik egy legendás közönségfilm lett, a másik pedig bejárta a világot, és elnyerte a kritikusok díját Cannes-ban. A Jób lázadását pedig Oscar-díjra is jelölték. Hihetetlen, hogy ez mind velem történt meg, és mindössze két év alatt…” – fogalmazott a Best-nek Rudolf Péter.
„Mit nem adnék újra egy ilyen időszakért. Akkoriban viszont fel sem fogtam ezeket a hatalmas sikereket. Csak tettem a dolgom. Egyik szerepből estem a másikba, és elfelejtettem a legfontosabbat: megélni a pillanatot. Az ötvenedik születésnapomon tudatosult bennem, hogy meg kell tanulnom a jelenben élni, hogy ezeknek a bizonyos „villanásoknak” tudjak örülni, hogy észrevegyem, milyen jó dolgom van, mert az van. Ha nincs okom a kesergésre, akkor miért ne örülnék? Minden csak nézőpont kérdése!” – fejtette ki a direktor.