Régi és újabb saját dalokkal lép fel Rátóti Zoltán október 20-án és november 18-án a Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalonjában. Nem szokta ünnepelni a kerek évfordulókat, de a 63-as szám tetszik neki. Ez az oka a címválasztásnak.

Színész, rendező, stratégiai igazgató, egyetemi oktató. Dolgozott polgármesterként, színházigazgatóként, rektorként. Mióta foglalkozik zenével?

– Kamaszkoromban fogtam először gitárt a kezembe, és ahogy a tinédzsérek közül többen, én is rockzenész akartam lenni. Aztán az élet úgy hozta, hogy sok minden más lettem. A Színművészeti Főiskolán klasszikus gitáron is palléroztam egy kicsit a tudásomat, majd az osztálytársaimmal – Kaszás Attilával, Méhes Lászlóval és Bardóczy Attilával – megalapítottuk a Velocipéd nevű countryzenét játszó zenekarunkat. A kétezres évek közepén alakult a Neil Young Sétány trió. A NYS-t Huzella Péterrel és Tóth Istvánnal alapítottuk, és csatlakozott hozzánk Sülyi Péter is, aki az Omega dalszövegeit írta. Két lemezünk jelent meg, az első 2006-ban Hommage à Neil Young, a másik három évvel később NYS2 címmel. Nemcsak ebben a zenekarban, hanem az RZK-ban, a Rátóti Zoltán Klubzenekarban is nagyszerű muzsikusok – Juhász Gábor és Becze Gábor – álltak mellém. A Neil Young Sétánnyal azóta is koncertezem, bár most egy évet kihagytam a feladataim miatt.

Köztünk marad és Csodalépés címmel két szólólemeze is megjelent. Hogyan születnek a dalok?

– A Neil Young Sétány dalainál előadó vagyok. A saját számaim zenei ötletekből, improvizálásokból születnek. Otthon elkészítem a felvételeket, és elküldöm őket Müller Péter Sziáminak, aki megírja a szövegeket. Mindkét szólólemezemet így készítettük. Péternek nem mondom meg, hogy miről szóljanak a dalok, arról szólnak, amit érez a zenét hallgatva. Sülyi Péterrel is hasonlóképpen dolgozunk együtt. Nagy szerencsém, hogy a zenei ötleteimet mindig kiváló dalszövegírók töltötték meg gondolatokkal és érzelmekkel. 

Milyen műfajú zenét játszanak?

– Én akusztikus gitáron és szájharmonikán játszom, a zenében country, folk és rock hatások érvényesülnek. 

Hogyan válogatta a dalokat a koncertre? 

– Azokat játszom, amelyek különösen közel állnak hozzám. Nincs tematika, a dalokat nem egy történetre fűzöm fel. Időnként megállok, és mesélek a közönségnek. Nyáron összeállítottam egy válogatást – születésnapi koncertként – a magyarföldi Fatemplom Fesztiválra. Néhány dallal kibővítem a színházi előadást, lehet, hogy még a Velocipéd korszakból is felidézek egy-két számot. Magyarföldön a hely szelleme más volt, azt nehéz utánozni a Nemzetiben. Ott szabadtéri koncertet adtam, a saját kezűleg épített borona házam előtt a teraszon léptem fel, első alkalommal nyitva meg a kapukat a közönség előtt. A helyszínnek utánozhatatlan a varázsa, de szerencsére én nemcsak ott érzem magam otthon, hanem a Nemzeti Színházban is. 

Szerző: Ozsda Erika

Nemzeti Színház