SZFEThália SzínházAscher TamásMészáros MartinTóth PéterDanis LídiaSzabó Győző
  • facebook
  • instagram
  • 2020. szeptember 28., hétfő

    Schilling Árpád: “Itt most eltipornak valamit, ami színház és film és magyar”

    2020. szeptember 1., kedd 14:32

    Schilling Árpád rendező az augusztus 31-én este tartott SZFE-tüntetés után, egy Facebook-bejegyzésben írta meg gondolatait.

    Részlet Schilling Árpád írásából:

    “(…) Fontos felismerni újra és újra, mennyire összetartozunk. Mindannyian, akiket súlyos érdeksérelem ért. Mindannyian, akiket nem vettek komolyan, akikből csúfot űztek, akiket nyilvánosan megszégyenítettek. Fontos kimondani hangosan és érthetően, hogy a szolidaritás aktív összefogás.

    Merjük felismerni, hogy a nyilvánosság felelősség. A színház és film világa a nyilvánosság. Nem akármi az, amit művelünk. Nem mindegy, hogy van-e véleményünk, és hogy látjuk-e mi is a nézőt, akiből és akiért (jó esetben) élünk. Látjuk-e a világot, amiben vagyunk, vagy csak álmodozunk?! Mert bizony van olyan, amikor a színpadon és a vásznon kívül is szólni kell. Néha nem elég a költői fogalmazás, konkrét tettekre van szükség. A mostani idő erre (is) tanít. Most történelem van megint. 

    Itt most eltipornak valamit, ami színház és film és magyar. Az biztos, hogy nyoma marad. Megőrizzük emlékét, és teszünk azért, hogy ami itt keletkezett, ne tűnhessen el. Nem tudom, hogy mi járhat Vidnyánszky Attila fejében, de az “én akartam egyezkedni, ők mondtak föl” című fejezetet már ő sem hiheti el. Ez nettó alázás volt, hiszen úgy is megtörténhetett volna mindez, hogy Attila neve nem szerepel a történetben. Strómanokkal kitakaríttatja az egészet, majd megjelenik megmentőként akár. Abban a drámában, aminek szereplői vagyunk, nem így zajlanak az események, hanem… 

    A főszereplő irányításával megfosztják a szenátust az autonómiájától, és megvárják, amíg azok, akik nem bírják ki a szemérmetlen, már-már perverz hatalmaskodást, lelépnek, (befejezik az osztályaikat, és felmondanak, vagy felmondanak, és befejezik az osztályaikat) mások nem indítanak újakat, kiürül az egyetem, és a főhős (elv)barátaival elfoglalja az egyetemet. Sok pénzt kap, temérdek pénzt, új kampuszt, lámpát, táncszőnyeget, rengeteg ceruzát és papírt. Főhősünk addig is, amíg nincs új iroda, egy régiben töprengve szuszog.”

    A teljes bejegyzést ITT olvashatják, Schilling Árpádot ITT követhetik a Facebookon.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -