Április 29-től látható a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában Székely Csaba Mária országa című színműve Alföldi Róbert rendezésében. A közönség történelmi hitelességű színdarabra számíthat groteszk előadásmódban. A sok humorral átszőtt történelmi játékban a drámatagozat csaknem összes művésze színpadra lép.

Barnák László főigazgató az olvasópróba elején hangsúlyozta, a Szegedi Nemzeti Színház kiemelt feladatának tekinti magyar szerzők műveinek műsorra tűzését, a Mária országa pedig az idei évad harmadik ősbemutatója.

Alföldi Róbert rendezőnek eddig ugyan rossz tapasztalati voltak a megrendelésre írt színdarabokkal, mivel azok sok esetben kordában tartják a művészi szabadságot, úgy véli, kényszeresség nélküli nagyszerű mű született Székely Csaba tollából, mely önmagában, évtizedek múlva is megállja majd a helyét.

Mi történik, ha véget ér egy hosszú, stabil kormányzás, és nincs megfelelő ember, aki innentől vezethetné az országot? Vagyis lenne, de… ő egy nő! Nem következhet más: megkezdődik az ádáz harc a hatalomért. Öröknek hitt szövetségek bomlanak fel, hűséges szolgálók válnak kegyvesztetté, és akkora lesz a káosz, hogy abból még a győztes sem kerülhet ki győztesen. Árulások, intrikák és váratlan szerelmi viszonyok szelik keresztül-kasul ezt a Shakespeare-i hangulatú királydrámát, amelyben a középkori Magyarország történetének egy kevésbé ismert fejezete elevenedik meg, hogy bátran szolgáljon az ország üdvére és mindannyiunk okulására.

„A darab az 1300-as években játszódik, mégis reagál a jelen korra. Minden igaz, ami le van írva – az ok-okozati összefüggések persze nem biztos, hogy maradéktalanul, de a történelemtudomány mai állása szerint az események valóban így történtek. Történelmi hitelességű a színdarab” – mondta Alföldi.

A némileg profanizált történetben bizonyos helyzetek végletekig fokozottak, az emberi huncutságok pedig felnagyítottak, ez azonban nem jelent értékítéletet. A rendező azt szeretné, ha a most készülő produkció tempója és felfokozottsága vidéki lakodalomra emlékeztetné a közönséget.

A két nagy király, Nagy Lajos és Zsigmond uralkodása közötti időszakban teljes a zűrzavar, mindenki rendet szeretne, de lehetőleg úgy, hogy ő csinálja azt a rendet – Trónok harca a magyar történelemben.