Vecsei H. MiklósBarta ÁgnesMészáros MartinRainer-Micsinyei Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. július 20., szombat
    banner_bigBanner3

    Székely Kriszta: „Belezsibbadtam a kultúrpolitikai szájalásba, csak a lényeg érdekel”

    2022. november 13., vasárnap 06:09

    A Katona József Színházban Hedda Gablert, Ausztriában Három nővért rendezett, Torinóban a III. Richárd következik. Elvárásról, megfelelésről, szabadságról és a női szerepekről beszélgetett Székely Krisztával a Magyar Narancs, de szó esett mestere, Székely Gábor örökségéről, az SZFE einstandolásáról, tanári pályájáról és az operáról is. Lapszemle.

    A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.Szerző: Czenkli Dorka

    Az interjúban Székely Kriszta a szolnoki Sirály rendezéséről is mesélt, arról, mi érdekelte a darabban: „Hosszan lehet sorolni, miről szól: a generációk közötti ellentétekről, az anya-fiú kapcsolatról, a művészközegről, a művészetről magáról, a tehetségről, a középszerűségről, öregedésről, ki-égésről, és persze a boldogtalan szerelemről. Mindenki szerelmes, de senki sem boldog. Az életben is kevés a boldog szerelem, az emberek általában összevissza vannak gabalyodva egymással, magukkal, félelmekkel, a jelennel és a múlttal. (…)

    Fontos kérdés a művészetben, hogy egy fiatal alkotó hogyan tud pályára lépni, adnak-e neki esélyt, egyáltalán felismerik-e a tehetségét. Sok rossz és kevés jó példát ismerünk arról, hogyan kell a fiatalokat segíteni a pályán. Az idősebb, pozícióban lévő alkotók féltékenysége, értetlensége, pozícióvesztéstől való félelme generációkat tud elmosni a művészeti életben. Arról nem is beszélve, hogy itthon gyakran pont a középszer diadalmaskodik a tehetség felett. (…)

    A két fiatal színész, akiket a végzős osztályomból vittem, Bíró Panna és Csákvári Krisztián épp testközelből élték át az SZFE modellváltása során, hogyan válik a fiatal tehetségek sorsa utolsó szemponttá egy már idősödő generáció térfoglalásában. Sok mondanivalójuk volt. De félreértés ne essék, mi a színpadon felhasználható gondolatokkal és indulatokkal dolgozunk, sűrítve mutatjuk fel, amit átéltünk.”

    A riporter, Czenkli Dorka azt is felveti, úgy tűnik, mintha személyében Máté Gábor az utódját nevelné ki. A kérdésre, vannak-e színházvezetői ambíciói, azt felelte:
    „Nem tetszik ez a kifejezés. Ha az embernek művészként a színházvezetés az ambíciója, ott valami nem stimmel. Az ambícióimat másképp fogalmaznám meg: szeretném, ha a Katona útja nem érne véget, amikor az alapítói visszavonulnak a színház vezetői pozícióiból. A Katona társulata és ennek a társulatnak a szellemisége jelentős magyar kulturális érték. Én is sokat köszönhetek a Katonának, kiemelten a színészeknek. Folyamatosan dolgozom és gondolkodom azon, hogy a Katona hogyan újulhat meg, merrefelé lépjen tovább. A jó színház mindig, minden esetben alkotói kollektíva. A siker titka, hogy minél több mániákus és tehetséges ember dolgozzon együtt, és a munka feltételei biztosítva legyenek. Ezek az ambícióim.”

    Azt is elárulta, hogyan látja a helyzetét ebben a kettéosztott, szétszakított színházi szcénában:

    „Belezsibbadtam a napi kultúrpolitikai szájalásba. Nem szeretem az online terek megmondásait egyik oldalról sem. Régen csak az alpári dolgok zavartak, ma már szinte minden oldal okoskodása hidegen hagy. Az egyetemi modellváltás és a Sirály munkafolyamata alatt levedlettem az utolsó bőrt magamról, amelyet még a magyar kultúrpolitika érinthetett.

    Ma már csak a lényeg érdekel, az érték, a fejlődés.”

    A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.

    Szerző: Czenkli Dorka

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram