1996 nyarán alapította meg a Józsefvárosi Önkormányzat és a Csányi János vezette csapat a Bárka Színházat.

A társulat részben a Csányi által rendezett, legendás Szentivánéji álom alkotóira Udvaros Dorottyára, Mucsi Zoltánra, Scherer Péterre, Kaszás Gergőre, Tóth Józsefre, Murányi Tündére, Széles Lászlóra, Vasvári Emesére, Lovass Ágnesre, részben a hozzájuk csatlakozó alkotókra épült (Tasnádi István, Kárpáti Péter, Bérczes László, Cseh Tamás, Vidovszky György, Szikszai Rémusz, Gazsó György, Spolarics Andrea, Tölli Judit, Matuz János, és még sorolhatnánk.

Izgalmas műhely volt, Csányit Alföldi Róbert váltotta, Alföldit Seress Zoltán, míg végül a színház 2015 nyarán megszűnt.  

Az előadás kapcsán Mucsi Zoltán úgy nyilatkozott: „Itt ragadtunk össze Pepével. A Mesteremberekben nagyon jól improvi­záltunk, és azóta is úgy tűnik, jól működünk együtt. Sok mindent hasonlóan látunk, dolgos fiúk vagyunk.”

„Csányi János 1994-ben, 28 éves korában, a magyar színháztörténet utóbbi évtizedének tán legtöbbre tartott, egyöntetű lelkesedést kiváltó előadását (Szentivánéji álom) rendezte meg, intézményeken kívül. Ennek élményéből körülötte, az előadást létrehozó csapat tagjaiból és a hozzájuk csatlakozó színházcsinálókból született meg a Bárka. Amikor birtokba vették nagy nehezen kibrusztolt, kiböjtölt házukat, a Ludovika egykori vívótermének felújított épületét, szórólapjaikon így határozták meg önmagukat: „A #Bárka kis létszámú, állandó társulattal működő hivatásos színház, szabad alkotóműhely, szellemi kulturális központ, melyet olyan 30-35 év körüli, a színházi szakmában már elismerést szerzett hivatásos művészek hoztak létre, akik a jelenlegi színházi szerkezettől művészeti koncepciójában és szervezeti formájában is eltérő színházban keresik a közösség élményét és az együttgondolkodás lehetőségét. Ezért a Bárka azt jelenti – reneszánsz. #Újjászületés, visszatérés a játék ősi, közösségi gyökereihez, a játék könnyedségéhez és az egyszeri esemény, a beavatás szentségéhez. A Bárka nyughatatlan és felelősségteljes kísérletjáték az ezredvég felé rohanó időben” – emlékezett egy cikkében a Magyar Narancs.

Szereplők: Theseus, Athén ura illetve Oberon, a Tündérkirály – Kulka János / Titánia, a Tündérkirálynő és Hyppolita, Amazonkirálynő, Theseus jegyese – Udvaros Dorottya / Philostrat, Theseus szeretartásmestere illetve Manó, vagy Robin pajtás, egykor Puck illetve Egeus, Hermia apja – Kaszás Gergő / Lysander, Hermia szerelme – Fekete Ernő / Hermia, szerelmes Lysanderbe – Murányi Tünde / Demetrius, Hermia kérője – Magyar Attila / Heléna, szerelmes Demetriusba – Vasvári Emese / Som C. Antal, ácsmester, a Prológ illetve Pókháló tündér – Mucsi Zoltán / Kurtha Miklós, takács és a Szamár – Szabó Győző / Flótás Ferenc, fújtató-javító, a Thisbe és Babvirág tündér – Gazdag Tibor / Ormándi Béla, kolompár illetve a Fal és a Holdsugár illetve Mustármag tündér – Scherer Péter / Tunyogh, asztalos és az Oroszlán és Moly tündér – Tóth József

Az első rész itt, a második rész itt tekinthető meg.