A hang az egyik legvarázslatosabb dolog a földön, hiszen szinte mindent ki lehet vele fejezni. Erről a csodáról és a színházról Sarkantyú Miklóssal, a József Attila Színház hangtárának vezetőjével készült rövid beszélgetés.

Nagyon komplex területen dolgozik – arról szólva, hogyan sodródott erre a pályára, Sarkantyú Miklós elmondta: „Végzős gimnazistaként a Rocktogon nevű hangulatos kis rockkocsmában dolgoztam vendéglátósként. Még semmi konkrét tervem nem volt, de annyit tudtam, hogy mindenem a zene, ezért több zenekarban is doboltam. A Rocktogonban dolgozott hangtechnikusként Kassai Zolka cimborám, sokszor néztem mit, hogyan csinál, kérdezgettem, hogy mi mire való. Egyik este a koncert közepén sürgősen el kellett mennie, és engem kért meg, hogy ugarjak be helyette. Hatalmas sikerélményt jelentett és azonnal tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.”

„Már 10-12 éve dolgoztam a szakmában, rengeteg koncert, fesztivál, rendezvény lebonyolítása volt a hátam mögött, amikor szembejött egy lehetőség, hogy a főváros egyik legnagyobb színházában dolgozzak. Természetesen éltem vele, és ahogy mondani szokták: szerelem volt első látásra. Azóta az időm nagy részét a József Attila Színházban töltöm” – mesélte a szakember.

A színház élő műfaj, minden este más és más, az előadás sikeressége is soktényezős: „Hogy sikernek élem-e meg az adott estét, az nemcsak rajtam múlik, hanem a színművészeken és az eszközparkon is. Például, ha egy szereplőnek nincs, vagy nagyon kevés hangja van betegség, kimerültség, vagy ezer más dolog miatt, akkor abból nagyon nehéz olyat keverni, amivel meg is vagyok elégedve. De ha az erre használatos eszköz hibásodik meg, például egy rossz elem miatt lemerül a mikroport, beázik a kapszulája, az szintén hibafaktor. Ezeket csak részben tudjuk megelőzni, viszont orvosolni nagyon gyorsan, profin, és lehetőség szerint észrevétlenül kell” – számolt be Sarkantyú Miklós.

A teljes riport itt érhető el.

(X)