Szimler Bálint: „Elhivatott filmesek felfogták a saját felelősségüket ebben a rendszerben”
2024. szeptember 16., hétfő 11:43
Szamizdat filmeknek hívja Szimler Bálint rendező az állami támogatás nélkül, a filmszakma összefogásával készülő, a közállapotokról kritikusan gondolkozó alkotásokat. Ő is ilyen filmet készített, a Fekete pont egy kisfiúról és fiatal tanárnőjéről szól, akiket lassan bedarál a rendszer. A HVG oldalán kérdezte Matalin Dóra.
A felvetésre, miszerint a Fekete pont a jelenben játszódik, de történhetne 20 vagy 30 évvel ezelőtt is, a rendező kifejtette: „A körülményeken nem tudtunk változtatni, hiszen nem volt rá pénzünk. Legalább harminc iskolát megnéztünk, amelyiket végül kiválasztottuk a film helyszínének, jól kinéző iskola ahhoz képest, amilyen helyeken jártuk. Bejártam órákra, végignéztem egy ötödikes osztály napját, beszélgettem tanárokkal, kirúgott tanárokkal, iskolaigazgatókkal, szakemberekkel. Leginkább az tűnt fel, hogy ahhoz képest, amikor én iskolába jártam, semmi sem változott. Sőt kicsit rosszabb lett, mert az okoseszközök által kialakuló figyelemzavar miatt a tanárok talán nehezebben tudnak fogást találni a gyerekeken.”
Azt is hozzátette: „Nem akartam semmilyen gonoszt megnevezni, mert nem az a lényeg, hogy rámutassunk egy felelősre, hanem hogy megtaláljuk az egyén felelősségét, és hogy mi mivel tudunk változtatni a helyzeten. A tanárnő sztorija kicsit erről szól: történik valami, ami ellentétes az értékrendjével, de nem mer, nem tud szólni, és a barátja is lebeszéli, mondván, úgysem fog semmi történni. Ezt a dumát én is sokszor hallottam, iszonyatosan dühít, ennél idealistább vagyok, nem tudom elfogadni, hogy az ember nem képes változtatni a saját sorsán” – nyilatkozta Szimler Bálint.
A film elején ki van írva, hogy a magyar filmszakma összefogásával készült. Arról szólva, próbáltak-e állami támogatást szerezni, a rendező elárulta: „Volt egy másik forgatókönyvem, amire még az Andy Vajna-féle filmalap adott fejlesztési pénzt. Sőt elhangzott, ha a könyv eljut egy pontig, ebből film lesz. Majd felállt a Nemzeti Filmintézet az új vezetéssel, a könyv egy körön még átcsúszott, majd kidobták. Ezután jött a Színművészeti Egyetem elfoglalása, ekkor már elég ideges voltam.
Arra jutottam, unom, hogy meghunyászkodjak, nem akarok pénzt kérni olyan rendszerben, amivel eleve nem értek egyet.
És nem akarok megint két évig dolgozni egy forgatókönyvön, amit kidobnak. Elkezdtem írni a Fekete pontot, eleve egy helyszínes, alacsony költségvetésű sztorival. Ezt már úgy írtam, hogy nem fogok vele állami pénzre pályázni.
A barátaimmal közös cégünk nemzetközi stand-upokat hoz Magyarországra, ezek bevételének egy részét és saját pénzt is tettünk bele. Megható módon sok producer magától jelentkezett, sőt rengeteg stábtag ingyen felajánlotta a munkáját. Szerintem ez túlmutat az én filmemen, elhivatott filmesek felfogták a saját felelősségüket ebben a rendszerben, és rájöttek, ha nem akarnak részt venni az államilag megrendelt magyar nemzeti hőstörténetekben, hanem valódi művészi ambícióból készülő, a közállapotokról kritikusan gondolkozó filmekben akarnak dolgozni, az csak a hozzájárulásukkal jöhet létre. Szamizdat filmeknek hívom ezeket, csak idén ősszel öt ilyen film lesz a mozikban” – nyilatkozta Szimler Bálint, aki arról is beszélt, gondolkodik azon, hogy visszatér Amerikába, mert „elviselhetetlenné kezd válni számomra ez a rendszer, amiben élünk”.