A produkciót júniusban, a Magyarországi Bábszínházak 16. Találkozójának résztvevői egy szakmai bemutató keretében már láthatták, a darab hivatalos bemutatóját pedig pénteken 18.00 órakor tartja a Ciróka Bábszínház társulat.

Örkény klasszikus drámája a magyar groteszk talán legtöbbet játszott, legismertebb műve. Mondatai szállóigévé váltak, abszurd helyzetei mindannyiunk kollektív tudatában jelen vannak. A rettegő, saját háta mögé pillantgató hatalmaskodó Őrnagy, a falusi és családi idill törékenysége, a könnyen jövő apró árulások és megalkuvások sorozata egyszerre szórakoztató és húsbavágóan ismerős – mondta az előadás rendezője, Szikszai Rémusz.

Örkény István leghíresebb darabjában a háború természetrajzát írja meg félelmetes lélektani pontossággal.

Klasszikus mű, s mint ilyen, kötelező olvasmány a középiskolában. Ismerete éppúgy hozzátartozik a magyar irodalmi műveltséghez, mint a János vitéz vagy a Toldi. De vajon mi köze egy mai magyar középiskolásnak ehhez a történethez? Mit mond az örkényi groteszk egy mai fiatalnak? Hogyan szólal meg a darab ma, amikor ismét háború dúl a szomszédunkban? Jobban értjük-e az Őrnagy abszurd javaslatait és utasításait szó nélkül teljesítő, saját méltóságukat is feláldozó, fiukért rettegő Tótékat? A darab számtalan izgalmas morális kérdést vet fel, melyek a mai néző számára is relevánsak.

A bábszínház számomra egyik legfontosabb eleme és egyben csodája az, hogy például egy bunraku bábtechnikát alkalmazva, egyszerre látom a mozgatót és az általa életre keltett bábot, – mondta a rendező. Ezt a bábtípust használva, a mozgatót azonos jelmezbe öltöztetve kivitelezhető, hogy egyes jelenetekben a szereplők egy része báb, más része viszont élő szereplő legyen. Ez nem csak adott szöveg értelmét, belső jelentését tágítja ki, de különleges vizuális élményt is nyújt.

A darab szövegén Gimesi Dóra dramaturggal dolgoztunk, míg a tér, a jelmezek és a bábok Hoffer Károly munkája. A látványvilágban fontos szerepet játszik a karton, amiből a dobozok is készülnek az előadásban. A falut, ezt az idilli, nyugalmas békés helyszínt is papírból hoztuk létre, de papírból készültek a bunraku bábok fejei is. 

Az előadást élő zene kíséri. Monori András zeneszerzővel egy olyan dramatikus zenei aláfestést képzeltünk el, amiben a papír szakadása, a kartonok ritmikus ütése, dobként való használata is ráerősít ennek a papírmasé világnak a szépségére, rémségére, törékenységére.

A produkció szereplői:

Őrnagy Lendváczky Zoltán
/Cipriani Professzor/
/hétéves kisfiú!
Tót Fülöp József
Tótné Krucsó Júlia Rita
Ágika Horgas Ráhel
A Postás Szekeres Máté
A Lajt Tulajdonosa /, /Tomaji Plébános /, /Inas Cipriáni Professzornál/, Gizi Gézáné, egy rossz hírű nő Keller-Dénes Emőke

Zenészek Kuzsella Ákos, Révész Tamás
Dramaturg: Gimesi Dóra/Szikszai Rémusz
Jelmez, bábterv és díszlet: Hoffer Károly
Zene: Monori András
Rendező: Szikszai Rémusz

A bemutatót követően a Ciróka felnőtt sorozatának keretében láthatják a produkciót a nézők, október 19-én 18 órakor, ezt követően pedig középiskolás diákok részére játsszák december közepéig.
A mű a Proscenium Szerzői Ügynökség közvetítésével, Örkény István örököseinek engedélyével kerül előadásra.