Különleges, ingyenes bábfesztivált rendeznek május 25-én és 26-án a főváros legnagyobb közparkjában, a Népligetben, a kőbányai gyereknap keretein belül. Összesen 12 produkcióval vár az Ujjé, a Ligetben, nagyszerű! elnevezésű rendezvény, melynek ötletgazdája, Barna Zsombor, a Budapest Bábszínház művésze.

Az eseménysorozat létrejöttéről egy sajtótájékoztató keretein belül beszélt az alkotó, aki kifejtette, egyfajta vásári hangulat megteremtése a cél, ezért az érdeklődők színes kísérőprogramokra – felhővadászatra, képregény rajzolásra, bábkészítő foglalkozásra, betyár hétpróbára, céllövöldére, zsonglőrökre, gólyalábasokra  – egyaránt számíthatnak.

A szervezés során a londoni Covent Garden-ben évente megrendezett May Fayre & Puppet Festival inspirálta, amelyen rendre részt vesznek az angol bábszínházi szcéna jeles képviselői. Noha Magyarország is sok fesztivállal büszkélkedhet, nincs olyan alkalom, ahol ennyi professzionális vásári bábjátékos gyűlne össze. 

Azok, akik paravánjaikkal, bódéikkal és játékukkal fogadják majd a kedves közönséget mind a báb műfaj mestere, a sokak által ismert és szeretett színházteremtő zseni, Kemény Henrik előtt tisztelegnek, az Ujjé, a Ligetben, nagyszerű! fesztivál ugyanis a Kossuth-díjas művésznek állít emléket. 

A palacsintasütővel hadonászó Vitéz László történeteinek megálmodója már gyerekként kötődött a Népligethez, lényegében a Mutatványos téren nőtt fel, ahova idős korában is visszatért. 

Nagyapja, Korngut Sámuel vásári mutatványos volt. Hivatalos papírján „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartására kapott engedélyt, de amikor egy artista produkció hirtelen kimaradt a műsorból, gyorsan pótolnia kellett. “Lassan rájött, hogy a bábok nem kérnek kenyeret és átalakította cirkuszát utazó bábszínházzá, amelynek műsorán már feltűnt Vitéz László figurája is” – mesélte róla Kemény Henrik.

Édesapja ezt a családi örökséget vitte tovább. Ennek kapcsán Heni bácsi úgy fogalmazott: „Amikor a papa a hűvösvölgyi Nagyréten megalapította a kis színházát, a mama a karján vitt ki. De a Hűvösvölgyben csak vasárnaponként volt közönség, ezért amikor a Népligetben kezdett kialakulni a mutatványos tér, a papa áttette oda a székhelyét, felépített egy szoba-konyhát is, aztán ott laktunk. Elsős koromban karácsonykor nem tudtam leírni még az a betűt sem, sokat rajzolgattam viszont, s amikor a tanító néni lerajzolta nagyban a betűket, én telerajzoltam bábfejekkel. Az is egy jó játék volt nekem…” Az apától kapott Miki egérrel bábozott, testvérével, Mátyással együtt minden délutáni fellépésnél segédkeztek. 

“Nem tudom, hogy a mai gyerekek képesek-e erre, de mi azt játszottuk a srácokkal, hogy a madarak hangját utánoztunk, vagy ugattunk, nyerítettünk. A vásári komédiákban remek hangutánzó művészek voltak. Tőlük lestünk el sok mindent. De én mindenhová odamentem a Mutatványos téren. A Molnáréknak volt például egy céllövöldéjük. Molnár néni azt mondta, nem szeretem, hogy ez a gyerek ide jön, mert a szemével mindent ellop” – elevenítette fel egy interjúban Kemény Henrik.

1952-ben a mutatványosok és cirkuszosok megérezve a “közeledő bajt”, elkezdtek költözködni. 1953-ben az államosítás augusztus 21-i éjszakáján Heni bácsiék is arra kényszerültek, hogy a Rottenbiller utca egyik műteremlakásába menekítsenek közel 80 bábot. A családi teátrum repertoárjához tartozó figurákat végül Bálint Endre festő- és Jakovits József szobrászművészek bújtatták több mint 10 évig.

Csak évtizedekkel később, 1989-ben újították fel a Bódét. A 300 négyzetméteres, faszerkezetes épületet augusztus 20-án ünnepélyes keretek között avatták fel, de ez volt az első és az utolsó alkalom, hogy előadásra került ott sor. A Népliget nem kapta vissza közönségét, az infrastruktúra hiánya ellehetetlenítette a kis színház működését, ami 2011-ben szerencsétlen módon leégett. 

Kemény Henrik Bábszínháza viszont kultúrtörténeti emléknek számít, az általa népszerűvé tett báb karakterek pedig most is élnek. A hagyományt azok a bábosok őrzik, akikkel a gyereknapi hétvégén összefuthatunk, jelesül: Pályi János, Takács Dániel, Lehőcz Zsuzsa, Baditz Dávid, Barna Zsombor, Nizsai Dániel, Tatai Zsolt, Vitányi-Juhász István, Fabók Mancsi és Czéh Dániel.

“Van, aki Vitéz László-előadással érkezik, de annak érdekében, hogy sokszínűbb legyen a felhozatal, meghívtunk olyan vásári bábelőadásokat, amelyek szintén ehhez a műfajhoz tartoznak, de mégsem Vitéz László a főszereplőjük. Ilyen a debreceni Vojtina Bábszínház (Baditz Dávid) a Szerencsés János, avagy az ördög három aranyhajszála című előadása, illetve a KL Színház (Czéh Dániel) Patkó Bandi legendája kesztyűbáb előadása, ez egy somogyi betyárról szól, és az őt övező történeteket foglalja magába. Arra gondoltunk, hogy esténként az idősebb generációnak is kedveskednénk egy-egy felnőtt bábelőadással. Első este Nizsai Dániel A bábjátékos című előadása lesz látható, ami konkrétan Kemény Henrik életéről szól, abban bízunk, hogy stílszerű ezzel a darabbal zárni a programsorozat első napját. Második este Fabók Mancsi Bábszínháza hozza el az Azért a kis bolondságért… című előadásukat, ami egy pajzán népmesékből összeállított előadás élő zenével kísérve. Azt gondolom, hogy így, ilyen formában a felnőtt nézőkkel is meg tudjuk szerettetni picit a bábszínház műfaját” – nyilatkozta a programokról Barna Zsombor.

Elárulta, hogy hagyományteremtő céllal hívja életre az Ujjé, a ligetben nagyszerű! fesztivált – azt reméli, hogy jövőre, Kemény Henrik születésének centenáriumán újra együtt tudnak ünnepelni korunk vásári bábjátékosai és a nézők.