„Egy diákcsínyből lepárolt rémbohózat, ez az Übü” – Villáminterjú Herczeg T. Tamással és Bodolay Gézával
2020. március 6., péntek 07:54
Mi történik, ha a hatalom egyetlen kicsinyes, kapzsi ember kezében összpontosul? Hogyan válhat valaki elnyomottságában is elnyomóvá? Alfred Jarry leghíresebb műve, az Übü, a király február 29-én debütált a REÖK Stúdiószínpadán Bodolay Géza átiratában, Herczeg T. Tamás rendezésében.
Ajánló a darab elé:
Újabb humorban gazdag abszurd drámát láthatnak a nézők a REÖK Stúdiószínpadon. Mrożek “Rendőrség – avagy a helyzet egyre hülyébb” című darabjának tavalyi sikere után a közönség ezúttal az Übü, a királyt láthatja a játszóhelyen.
A diktátor hajlamú Übü papa felesége biztatására megszerzi a trónt. A gátlástalan hatalmi mámor megtestesült szimbólumaként, ostoba törvényeivel és önkényuralkodásával azonban gyorsan magára haragítja a népét. A darab ironikus humorával szembesíti nézőit a minden korban érvényes jelenséggel: társadalmunk – mióta világ a világ – elnyomókból és elnyomottakból áll.
A rendező, Herczeg T. Tamás már jól összeszokott szereplőgárdával dolgozik együtt. A hatalmaskodó, kapzsi Übü papát Balog József alakítja, Sebők Mayát Übü mamaként láthatjuk színpadon, Kosztolányi József pedig többek közt Főhugybári és Bunkoszláv bőrébe bújik. Új művészek is bemutatkoznak a darabban, így Farkas László Róbert a Cár, a Király és több más szerepben, a szegedi kulturális életben jól ismert Bodnár György pedig Hírnökként látható majd.
Az átiratot Bodolay Géza készítette, aki Jarry két drámáját, az Übü királyt és A láncravert Übüt dolgozta össze. A darabban így Übü egyszerre tűnik fel a saját akaratát másokra erőltető „szabad” emberként és rabszolgaként is. Az előadás egyedi jelmezeiért és a díszletekért ismét a JDS felel.
Az Übü, a király-t február 29-én mutatták be a REÖK Stúdiószínpadán, ezen kívül még öt estén biztosan láthatja a közönség. A jegyek már kaphatók a Reök-palotában található jegyirodában, vagy online ezen a linken. Az átirat Jékely Zoltán magyar nyelvű fordítása alapján készült.
Villáminterjú Herczeg T. Tamással és Bodolay Gézával:
Ismét egy abszurd mű látható a REÖK Stúdiószínpadán. Miért esett a választás most az Übü, a királyra?
H.T.: Egyre jobban izgatnak az abszurdok, mert egyre jobban azt érzem, hogy a legtöbb köze a modern ember létezésének ezekhez a darabokhoz van. A társadalom is egy távoli optikából rápillantva, egy messze perspektívából nézve rettenetesen abszurd. Ezen felül nem áll messze a személyiségemtől a humor és az irónia, és fajsúlyos dolgokról vicces formában beszélni- ezzel pedig tükröt tartani mindarra, ami minket körülvesz- egy nagyon izgalmas feladat
Bár a komédiát 1896-ban mutatták be, a mai napig nagyon népszerű a színházakban. Mi lehet ennek az oka?
H.T.: A művet Shakespeare királydrámáinak paródiájaként is szokták említeni, hiszen azok is örök emberi jellemvonásokkal foglalkoznak, csak a hangvételét tekintve ez sokkal inkább a humoron, az irónián keresztül jelenik meg. Az Übü király több mint 120 éves, mégis a mai napig aktuális kérdéseket boncolgat: képes-e az ember önmagát, a jellemét úgy változtatni, mint ahogyan a körülötte lévő világot.
Az abszurd átiratot Bodolay Géza készítette, aki elmondta: a darabbal először egyetemista korában találkozott, majd 1987-ben rendezőnek kérte fel a németországi Sindelfingen pinceszínház igazgatója. A jelenlegi átiratban egyszerre jelenik meg Übü, a saját akaratát másokra erőltető „szabad” emberként és rabként is.
B.G.: Már harminc éve is az lehetett az ember történelmi-világhelyzeti benyomása, hogy szinte mindenhol Übü, a király. A fizikatanárból eredetileg tréfából főhőssé írott idióta főnök, mint meghatározó főerő – valamilyen formában mindannyiunkkal szembejön azóta is. Talán éppen ez a legijesztőbb és legmulatságosabb, hogy az éppen deklarált és skandált jelszavaktól függetlenül: Übüéknek egyre megy: minden hatalmat az Übüség kezébe! Ennek variánsait több száz éve élvezhetjük.
Übü papa és Übü mama párosa rendkívül ellentétes érzelmeket válthat ki. Hogyan lehet egyszerre bizarr és nevetséges ez a két figura?
B.G.: Übü mama az elején nyilvánvalóan Lady Macbeth kései, házmester-színvonalú utódjaként bíztatja a párját: Übü papát: szerezze meg végre a koronát – akár vérfürdő árán is. Übüt nem kell sokat biztatni, az etikai gátlásai egy disznóéval azonosak, tehát: gyerünk! A pár annyira túlmegy minden elképzelhető határon, hogy az már szórakoztatón mulatságos, és az abszurditásával együtt is: ismerős. Az ostoba korlátoltság nem csak akadály, de fegyver is lehet: erre a legkülönfélébb szinteken élő példák sorát látjuk világszerte. Ha pedig valami minden határon túl röhejessé válik, akkor az szórakoztató.
Szegedi Szabadtéri Színház