Június 7-én nyilvános gyertyagyújtást szerveznek barátai a múlt pénteken elhunyt Tompos Kátya emlékére a Várkert Bazárban – mondta Hrutka Róbert a Story magazinnak.
A Jászai Mari-díjas színművész hosszan tartó betegség után, 41 évesen hunyt el. Barátai éppen a halála előtti napon jelentették be, hogy összegyűlt a pénz a külföldi gyógykezelésére.
Egyik legjobb barátja, zenésztársa, a gitáros-zeneszerző Hrutka Róbert a közösségi oldalán azt írta: „Csak állok elveszve, mint egy kihalt megállóban, és te észrevétlen felszálltál arra a bizonyos holdjáratra. Soha nem volt ilyen hangos a csend. Köszönöm, hogy a barátod lehettem!”
Tompos Kátya Facebook oldalán, a következő üzenet áll most:
„Virrasztás Tompos Kátya emlékre
2024. június 7.-én 20.00-tól a Várkert Bazár Öntőház Udvarában tudtok elbúcsúzni Kátyától.
Kérünk, hogy vidd hírét az eseménynek, hogy eljusson mindenkihez, aki szeretne megemlékezni Kátyáról.”
A szervezők eseményt is kreáltak a virrasztásnak.
A színész-énekesnő az élete utolsó időszakában a betegsége miatt keveset szerepelt, interjúkat sem nagyon adott, de előkerült az egyik utolsó nyilvános beszélgetés, amit kamerák előtt vállalt.
Tompos Kátya a Nők Lapja felkérésének tett eleget: a Pura Poesia című interjúban a fókuszban a versek, a költészet áll. A színésznő ekkor arra emlékezett vissza, hogy általában úgy érzi, kevés az ideje, ezért ilyen szempontból jól jött neki a covid időszaka, amikor hirtelen hozzálassult a világ az ő tempójához:
„Én alapvetően egy nagyon lassú ember vagyok, és nekem állandóan frusztrációt okoz-okozott az, hogy utol kell érjem magam, meg hogy nem vagyok abban a tempóban természetes módon, mint amit ez a világ diktál nekem. Én nem úgy szeretnék írni, mint ahogy elő van írva. És a covid alatt egyszerűen ez megtörtént, hogy úgy élhettem, ahogy a saját tempóm diktálta. Mindenre volt időm, mindent át tudtam gondolni. Engem nem tántorított el semmitől a bezártság, nem éreztem magam bezárva, inkább azt éreztem, hogy nyertem időt.”
Tompos Kátya egy merengésre hajlamos, filozofálós személyként írta le magát. Az interjúban a következőképpen fogalmaz:
„Nagyon szeretek filozofálni. Néha leülök valahova, és nem veszem észre, hogy mennyi idő eltelik azzal, hogy csak így ülök. Kívülről nézve biztos komikus lehet, hogy csak úgy bámulok bele a világba, és közben ezernyi gondolat átcikázik az agyamon az élet értelméről.”
Forrás: NLC, Facebook